47175. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék lövegekhez

— 2 — huzamos maradjon, miközben az üreges (E) test akként mozog, hogy az irányvonal a célra maradjon irányítva. A (hl), (e3) exeentervezetés hatása alatt az (E) üreges test egyidejűleg az (e2) csap tengelye körül is leng úgy, hogy az (il) csap tengelyének' helyzete folytonosan változik. Mikor az (E) üreges test végül is ama helyzetébe jut, melyben az irányvonal a célra mutat, a löveg, mikor a (d3) vízszintező légbuboréka beállott, irányítva van. Ha a légbuborék nem áll be, a vízszintező helyzetét megfelelően helyesbíteni kell, amennyiben a (G) (11) csúszó darabokat (c2) illetőleg (gl) vezetékeiben a (c3), (g2) és (g3), (h2) végtelen csavaráttevések segélyével beállítjuk. Ha ekkor az irányvonal a célról letér, a leírt eljárást mindaddig folytatni kell, míg az irányvonal a célra nem mutat és a (h3) vízszintező légbuboréka be nem áll. Az (il) csap tengelyének ekkor az (e3) excenterhorony alakjának megfelelően oly helyzetet foglal el, hogy a torkolathorizontban fekvő céltárgyak esetére a lövedéknek a lövegcső huzagai által okozott oldalgása pontosan ki van zárva. Az 5—7. ábrán a találmány egy második foganatosítási alakja látható, mely független irányvonallal biró irányzókészüléket ábrázol. Ez az első foganatosítási alaktól lényegében véve csakis a következő pontokban tér el. Az (M) (e4) végtelen csavar elmarad, a (J) karnak két (i3) karja van, melyek villaszerűén fogják körül a (hl) csappal egy vonalba eső (h4) csapot. Az (i4) fölületek, melyekkel az (i3) karélyok a (h4) csapot éril;, síkokat alkotnak, amelyek merőlegesek arra az irányra, melyet az irányvonal foglalel, ez az (el) gömbfölület középpontján az (il) csap tengelyére merőleges síkkal párhuzamosan van beállítva. Ebből az elrendezésből az is kitűnik, hogy a (h4) és (hl) csapok közös tengelye a jelzett helyzetet elfoglaló irányvonalra merőleges. A (h3) vízszintezőt hosszúkás légbuborékokkal biró (N) vízszintező foglalja el. Az (N) vízszintező a (h4) csap körül forgatható és egy (nl) toldattal van ellátva, mely a (J) karok (i3) toldatai közé fogódzik és az (i4) vezetékeken vezetve van. Az elrendezés olyan, hogy a vízszintező hosszanti tengelye a (h4) és (hl) csapok közös tengelyét derékszög alatt metszi és az (i4) vezetőfölületekkel párhuzamos. Az irányzókészülék most leírt foganatosítási alakjánál az iránj'vonalat magassági irányban a (c3) (g2) végtelen csavaráttevés segélyével a célra irányozzuk. Hogy az irányvonal és a csőfurat tengelye között a szükséges hajlásszöget beállíthassuk, a magasságiránygép segélyével a lövegcsövet a csőcsap körül mindaddig elforgatjuk, míg az (e5) beosztásnak a céltávolságnak megfelelő osztásvonala az (i2) jellel szemben nem áll. Ha ugyanekkor az (N) vízszintező légbuborékja is beáll, a löveg irányítva van. Ha ez be nem következett, s vízszintező helyzetét oly módon, hogy azt a (H) csúszódarabnak a (g3) (h2) csavaráttevés segélyével történő beállításával helyesbítjük. Ha ezenközben az irányvonal nem éri többé a célt, vagy ha az (i2) jel helyzete az (e5) beosztáshoz viszonyítva megváltozik, a leírt eljárást mindaddig folytatni kell, míg az(i2) jel az (e5) beosztásnak megfelelő vonására nem áll be és az (N) vízszinmutató légbuborékja a kellő helyzetbe nem jut. A 8. ábra alapján most már azt fogjuk ismertetni, miként kell az (e3) horony alakját megszabni. Kiindulunk abból a föltevésből, hogy a löveg a torkolathorizontba eső céltárgyra van irányozva. Legyen a céltávolságnak megfelelő elevációszög, a lövedék, megfelelő oldalgása (s). Tegyük föl továbbá, hogy a (K) irányzó távcsövet a (kl) kézikerék hasznalatával ekként állítottuk be, hogy az irányvonal az (el) gömbfölület középpontján az (il) csap tengelyére merőleges síkokkal párhuzamos. Az a föladat, hogy az (e3) excenterhorony alakját megállapítsuk, megoldottnak tekinthető, ha az excenterhorony középvonalát vagyis ama pontok geometriai helyét megállapítottuk, melyekben a (hl) csap tengelye az (el) gömbövön át hatol, mikor a csőfurat tengelye egy bizonyos elevációval bír és az (il) csap tengelye pontosan az illető elevációhoz tartozó oldalgásnak megfelelő helyzet-