47156. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű explóziós mótor

— 8 -berendezett mótor munkaképességét, még egyenlő kompressziónyomás esetén is. Ámde az a körülmény, hogy a gáz- és levegőkeverék beszívása idején előbbi robbanásból származó égéstermékek a hengerben már nincsenek, azt is eredményezi, hogy a szívás befejeztekor a hengerben levő gáz- és levegőkeverék hőfoka sokkal alacsonyabb lesz, mint hogy ha azt a henger falának melegén kívül még az előző periódusból visszamaradt magashőfokú égéstermékek is hevítenék. Következőleg avégett, hogy ez a beszívott és a beszíváskor alacsony hőfokú friss gáz- és levegőkeverék kompresszió útján ugyanolyan hőfokra hevíttessék, mint amilyenre most hevíttetik, sokkal nagyobb kompressziónyomásra van szükség, illetve a keverék sokkal nagyobb kompressziónyomást elbír, anélkül, hogy önmagától fölrobbanna, mintha az égéstermékek okozta magasabb hőfokról volna kompresszió által hevítendő. Az ekként berendezett mótor kompreszsziónyomása tehát minden hátrányos hatás nélkül fokozható s nagyobb lehet, mint az olyan motoroké, melyekben a kipuffogó ütem végén még égéstermékek maradnak vissza. Már pedig a gázok robbantásakori nyomása (feszereje) és a mótor munkaképessége, illetve munkabírása egyenes arányban áll a kompressziónyomás nagyságával. Tehát ily berendezés mellett a mótor munkaképessége már csak a kompressziónyomásnak ily alapon történő fokozása folytán is emelkedik. Az a körülmény pedig, hogy az égéstermékek egy része már a munkalöket végén s a hengernek a hengerfenéktől legtávolabb eső részén távozik el a hengerből, tehát a henger falát és a hengertőt nem hevíti; és mivel a még visszamaradó, de a kipuffogási ütem alatt a hengerfenékben levő kipuffogó nyíláson át távozó égéstermékek feszereje s ebből folyólag hőfoka is — épen azért, mert az égéstermékek egy része már előbb eltávozott — alacsonyabb lesz, mint különben volna; és végül az a körülmény, hogy a munkalöket alatt el nem távozó égéstermékek hőfoka a még vízbeföcskendezés által is jelentékenyei! csökkentetik: együttesen azt eredményezik, hogy az ily jól lehútött égéstermékek a. henger falát, valamint a mótor dugattyúját és szelepeit nem hevítik oly nagy mértékben, mint hevítették volna ilj módoni hűtés nélkül. Következőleg a henger falai stb. nem hevülnek át annyira s így a beszívott gáz- és levegőkeveréket a beszívás és kompresszió alatt ezek sem hevítik annyira, mint különben. A gáz- és levegőkeverék hőfoka tehát a szívás befejezésekor még emiatt is kisebb lévén, mint különben a kompressziónyomás még ennek alapján is fokozható. Kétségtelen tehát, bogy ily berendezés mellett a mótor hőbeli és mechanikai hatásfoka tetemesen emelkedik, munkaképessége és munkaereje pedig jelentékenyen növekszik anélkül, hogy ezzel szemben gáz vagy folyékony robbanóanyag fogyasztása is emelkednék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Négyütemű explóziós mótor, azáltal jellemezve, hogy dugattyúja a négy ütemnek megfelelően más és más utat ír le, azaz a dugattyú négy holtponttal bír, azon célból, hogy az elhasznált tüzelőanyag egy része a hengerből még a tulajdonképeni kipuffogási ütem kezdete előtt kibocsátható legyen, továbbá, hogy a hengerbe ezzel egyidejűleg hűtővíz bebocsátható legyen és végül, hogy az elhasznált tüzelőanyag a kipuffogási ütem folyamán teljesen, minden maradvány visszahagyása nélkül kiszoríttassék a hengerből; mindezekkel kapcsolatosan pedig, hogy a kompressziónyomás fokozható legyen. 2. Az 1. pontban igényelt négyütemű explóziós mótor kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a dugattyúrúd fejét a hajtórúd fejével fix excentertárcsákkal fölszerelt és a főtengely által forgó mozgásban tartott segédtengély köti össze, mely (a dugattyúrúd, illetve a hajtórúd fejeiben, mint excentergyűrűkben forgó) excentertárcsák a dugattyúrudat és vele a dugattyút a forgattyú