47156. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű explóziós mótor
Ennek következtében a (19) dugattyúrúd (20) excentergyűrűjével kapcsolatos excentertárcsa karja, mely a szívás kezdetén a hengerfenék felé volt fordulva, innen 90 foknyira elfordul és magával vonja a (19) dugattyúrudat, mely ennek következtében az excentricitásnak megfelelően hosszabb útra kényszeríti a dugattyút is, mint amenynyit csupán a forgattyú által vonva tett volna meg. Ámde a (2) forgattyúrúdra kapcsolt (15) hajtórúd másik végén levő (21) excentergyűrúben forgó (14) excentertárcsa karja, mely a szívás kezdetén a dugattyújárat irányára merőleges állásban volt (2. ábra), szintén egy negyed fordulatot tevén, a hengerfenéktől távozó irányba halad, minek következtében a (11) excenteres tengelyt a hengerfenék felé az . excentricitásnak megfelelően visszanyomja, miáltal viszont a dugattyú útja rövidül meg. A (16) dugattyú tehát, minthogy a két excenter excentricitása, — mi legcélszerűbb — egyenlő a két egyidejű ellenkező irányú, egyenlő hatás következtében útját oly eredménnyel teszi meg, mintha reá semmi rendes mozgását módosító hatás sem gyakoroltatott volna; vagyis oly utat tesz meg, amelynek hossza a (2) forgattyúkar hosszának kétszeresével egyenlő. Ugyanilyen hosszú utat tesz meg más motoroknál is a szívás alatt a dugattyú. A (17) lendkerék és a (2) forgattyú újabb > fél fordulata alatt a kompresszió történik meg. De ezzel egyidejűleg fél fordulatot tesz a (2) forgattyúcsapra ékelt (5) fogaskerék és egy negyed fordulatot tesznek a (11) excenteres tengelyre ékelt (8) fogaskerék és (13, 14) excentertárcsák; minek következtében a (19) dugattyúrúddal kapcsolatos (13) excentertárcsa karja a dugattyú útjával ellenkező irányban halad, s ekként a dugattyú útját megrövidíti. A (15) hajtórúdhoz kapcsolt (14) excentertárcsa karja a (2) forgattyúval egy irányba, a (18) hengerfenék felé halad és így a (11) excenteres tengelyt visszahúzza az (1) főtengely felé, tehát a (16) dugattyút is, mely a (19) dugattyúrúdnál fogva a (11) excenteres tengellyel szorosan összefügg. A (16) dugattyú tehát mind a két (13, 14) excentertárcsa által visszahúzva nem éri el azt az állást, melyet a szívás kezdetekor elfoglalt, hanem ezen holtpontja attól annyival távolabb lesz, amennyit a két (13, 14) excentertárcsa karjainak hossza kitesz ; vagyis a kompresszió-tér hossza egyenlő e két (13, 14) excentertárcsa excentricitásának összegével. Eszerint tehát a kompresszió mérvét a két (13, 14) excentertárcsa excentricitása szabja meg, s ha ez az excentricitás változtatható vagy változik, változtatható és változik a kompresszió mérve is. Amennyiben tehát változtatható (állítható) excentricitásu excentertárcsákat alkalmazunk, az excentricitás mértékének (és természetesen a dugattyúrúd hosszának) változtatása által a kompresszió mérvét is a gép egyéb részeinek és a beömlő gáz mennyiségének változtatása nélkül szabályozni lehet. A kompresszió befejeztével a robbanás következik, amikor is a (16) dugattyú a henger nyitott vége felé halad és forgásba hozza a (17) lendítőkereket, továbbá az (1) főtengelyt s az ennek (2) forgattyúcsapjára ékelt (5) fogaskerekeket, melynek forgása folytán egy negyed fordulatot tesznek a (13, 14) excentertárcsák is. A (19) dugattyúrúddal kapcsolatos (13) excentertárcsa karja a (18) hengerfenék felé, tehát a dugattyújárattal ellenkező irányba halad s így a dugattyújárat hosszát megrövidíti. A (15) hajtórúddal kapcsolatos (14) excentertárcsa karja szintén a hengerfenék felé fordul el s így a (11) excenteres tengelyt a forgattyú, vagyis a dugattyújárat, irányába húzza, tehát a dugattyújárat hosszát megnöveli. A (16) dugattyú tehát a két (13, 14) excentertárcsa hatása folytán, valamint akkor is, ha a (11) excenteres tengely a robbanási löket alatt fordulatot nem tett, oly utat tesz meg, amely egyenlő a (2) forgattyúkar hosszának kétszeresével. Ámde a dugattyú mozgása most nem a hengerfenéktől kezdődik, hanem a kompresszió végének megfelelő holtponti helyzettől, minek következtében a (2) forgattyú fél fordulata után a második holtpont is távolabb
