47156. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű explóziós mótor
lesz a hengerfenéktől, mint a szívás végén • volt (ugyanis a szívás alatt is két forgattyúkar hosszaságú utat tett meg a dugattyú, <ie útja a hengerfenéktől indult ki), és pedig annyival távolabb, amennyit a kompresszió-tér hossza kitesz. A (22) henger azon részén tehát, mely a szívó- és munkalöketek második holtpontjai között van, célszerűen helyezhető el egy vagy több segédkipuffogó (23) nyílás, melyeket elég csak egyszerű kifelé nyíló s gyönge rúgó által leszorított szeleppel elzárni. Még inkább előnyös pedig itt oly (24) nyílást készíteni, melyen át egy kis szélkazános föcskendő segélyével (melynek csapját vagy szelepét a vezértengelyre szerelt közlőmű önműködőlég a (16) dugattyúnak épen ezen állásában nyitja meg), hűtővíz föcskendezhető az égéstermékek közé, mely ott gőzzé válván, ezáltal az •égéstermékeket lehűti úgy, hogy az égéstermékek, mialatt a negyedik löket folya- i mán a hengert (a hűtővízből származott | gőzzel együtt) a (18) hengerfenékben levő fókipuffogónyíláson át elhagyják, sem a (22) henger falát, sem a (18) hengerfenékben levő szelepeket nem hevítik oly mérvben, mint enélkül. A munkalöket befejezte után a (17) lendkerék nyomása folytán a (2) forgattyú, illetőleg a (15) hajtó (19) dugattyúrúd a (18) hengerfenék felé nyomja a (16) dugattyút, miközben az (1) főtengely és az (5) fogaskerék fél fordulatot, a (13, 14) excentertárcsák egy negyed fordulatot tesznek. A (19) dugattyúrúddal kapcsolatos (13) excentertárcsa karja a hengerfenék irányába fordul s így a (16) dugattyú útját meghosszabbítja. A (15) hajtórúddal kapcsolatos {14) excentertárcsa karja a hengerfenéktől elfordul, vagyis a (11) excenteres tengelyt a hengerfenék felé nyomja, mi ismét a dugattyújárat meghosszabbítását eredményezi úgy, hogy a (16) dugattyú oly utat fog megtenni, mint a (2) forgattyú kar hoszazának kétszerese és a két (13, 14) excentertárcsa excentricitásának hossza együttvéve. A két (13, 14) excentertárcsa és a (2) forgattyú tehát a (16) dugattyút egészen a (18) hengerfenékig tolja, s ezáltal a (22) hengerben volt összes égéstermékeket és vízgőzt a hengerből a kipuffogó nyíláson át teljesen kiszorítja. Ha pedig a (11) excenteres tengely a munkalöket alatt fordulatot nem tett, annak a kipuffogási ütem alatti fél fordulata is ugyancsak a fönti eredményt idézi elő. Azután ismétlődik ugyanez a négy ütem. A mótor egyéb alkatrészei ugyanolyanok, mint aminők az idő szerint használatban levő motorokéi. Azért azoknak, mint ismereteseknek, a leírása mellőztetik. Mégis megjegyeztetik, hogy már a mondottakból folyik, hogy ily berendezésre csak oly mótortypusok alkalmasak, melyeknek hengeréből a dugattyúnak a hengerfenékig való fölnyomása által- az összes égéstermékek kiszoríthatok. Előnyök: Ezen berendezés előnyei a következők : A gázszívás megkezdésekor nem levén a hengerben az előbbi robbanásból visszamaradt égéstermék, minden robbanásban csupán csak az épen akkor beszívott gáz és levegőkeverék fog részt venni. A robbanás közben kifejlődő meleg által hevítendő légkeverék súlya tehát, miután a beszívott gáz- és légkeverék térfogata egyenlő s így súlya is megközelítőleg egyenlő az olyan motorokéval, melyek ugyanolyan hengerátmérő és ugyanolyan hosszú dugattyújárat mellett az égéstermékek teljes kiszorítása nélkül dolgoznak, kétségtelenül kisebb e berendezés mellett, mintha a robbanás idején ezen friss gáz- és levegőkeveréken kívül még az előbbi robbanásból visszamaradt égéstermékek is volnának a robbanáskor a hengerben. A beszívott gáz-és levegőkeverék tüzelőanj'aga s az égés (robbanás) folytán kifejlődő hő így mindkét esetben egyenlő hő által ugyanazon térben hevített gázok feszereje fordított, minthogy pedig az egyenlő arányban áll a hevítendő tömegek súlyával: kétségtelen, hogy már ez a körülmény is, t. i. hogy kisebb súlyú gőztömeget hevít ugyanazon tüzelőanyag a robbanáskor, emeli az így