47034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémkupakok, ill. egyéb végükön zárt fémhüvelyek előállítására

_ 2 — 1. ábra a fémlemezből kivágott köralakú tárcsát, a 2. ábra ezen tárcsának az (1) kölyü és (2) minta segélyével csészévé való átalakítasat, a 3. ábra pedig a további kezelésre kész csészét mutatja, melyet, illetve már a fémlapot célszerű kemény fém esetében előzetesen kiizzítani, a 4. ábrán a találmány szerinti sajtó főrészei függélyes metszetben láthatók, míg az 5. ábra a sajtó működési módját, a 6., 7. és 8. ábra pedig néhány módosítását tünteti föl. A 4. ábra szerint a sajtó (30) talapzatára egy (4) lemez, erre pedig az (5) matricaágy van erősítve, mely a (6) matricákat foglalja magában é3 ezek számára szilárd köpenyt alkot, mely a sugárirányú erőkkel szemben a kellő ellenállást fejti ki. A föltüntetett kivitelnél az (5) matricaágy két teljesen egyenlő (6) mintát tartalmaz, mely berendezés, mint az alábbiakból ki fog tűnni, igen célszerű és gazdaságos, azonban természetesen nem föltétlenül szükséges. Mindegyik minta alá egy edzett (7) tömb van helyezve, mely a (4) lemez megfelelő mélyedésében foglal helyet, azonban az (5) matricaágyhoz is erősíthető. A (7) tömb és a (4) lemez a minta üregének folytatásában fekvő furattal bír. Mindegyik mintába egy csőalakú edzett (8) betét van illesztve, mely a (7) tömbön nyugszik és a minta üregében lépcsőt vagy vállat alkot. A (8) betét szorosan illik a minta üregébe és a sajtó működése közben, a fémkupak vagy hüvely előállítása alkalmával, a betétre ható lefelé irányuló nyomás a (7) tömbre vitetik át úgy, hogy a (6) minta minden nyomástól mentesítve van, kivéve a sugárirányú vagy repesztő nyomást, melyet viszont az (5) matricaágy fog föl. A 3. ábrán látható csészét oly módon helyezzük a (6) minta valamelyikébe, hogy a csésze feneke a (8) betét fölső végén nyugodjék, mely a középpont felé kissé lejtősen van levágva. A központi furat átmérője, mint a rajz mutatja, fölülről lefelé csekély mértékben lépcsőzetesen nagyobbodik. A kölyü két részből, úgymint a 10 sajtolóból és a (11) alakítótövisből van oly módon összetéve, hogy ha a kölyüt a csészébe sülyesztjük, akkor a fönti két. rész egyidejűleg ütközik a csészéhez, vagyis annak fölső széléhez és fenekéhez. A (11) alakítótövis első hatása abban nyilvánul, hogy a csésze fenekét a (8) bélés üregébe kezdi nyomni, míg a (10) sajtolókölyü első hatása az, hogy a csésze falainak anyagát úgy nyomja össze, hogy az a kölyü két része közötti gyűrűs teret egészen kitölti. Közvetlenül erre a csésze falára gyakorolt nyomás a fémet befelé és lefelé szorítja a (11) tövis körül a (8) bélés furatába. A műveletnek ezen fázisát az 5. ábra tünteti föl, míg a teljesen kész fémhüvely a 4. ábrán a jobboldali (6) mintában látható. A (11) alakító tövis vége valamivel vékonyabb, mint töve úgy, hogy a kész hüvely fala is vékonyabb lesz a nyílás felé, mint a többi részén. A (11) tövis, mint a 4. ábra mutatja, a (10) sajtolókölyün teljesen átnyúl és egy (12) tartóba van csavarolva, mely viszont a (14) sajtolófejen vezetett (13) szánba van illesztve. A (12) tartó fölött egy edzett (15) tuskó foglal helyet, mely a (12) tartóra ható fölfelé irányuló erőket fölfogja. A (13) szánt a sajtó kezelője az egyik szélső helyzetből, melyben a (10, 11) kölyü közvetlenül az egyik (6) minta fölött fekszik, a másik szélső helyzetbe mozgatja, melyben a kölyü a (6) minta fölött foglal helyet. Ezen j eltolás a sajtó egymásra következő nyomólöketei között megy végbe, és az eltolás nagyságát a (31) ütközőcsavarok határozzák meg. A (16, 16) kilökőtövisek beállíthatóan vannak a (10, 11) kölyk két oldalán a (13) szánra szerelve és pedig a kölyütől olyan távolságban, hogy midőn ez utóbbi a (6) minták valamelyike fölött van, ugyanakkor az egyik (16) tövis a másik minta fölött foglal helyet. A (16) tövisek föladata abban áll, hogy a kész hüvelyeknek a (8) betét fölső szélén nyugvó vékony karimáit levág-