46915. lajstromszámú szabadalom • Berendezés jelzéseknek haladó vonatokon való adására

3. ábra az elektromos jelzőrúd egy változatának keresztmetszete nagyobb léptékben, 4. ábra a mechanikai jelzőrúd oldalnézete, részben metszetben, 5. ábra ennek keresztmetszete, 6. ábra a jelzőrúdnak a mechanikai jelzőberendezéssel való kapcsolata. Az elektromos jelzőrúd a gipszből vagy használó törékeny anyagból készült (1) rúdból áll, melybe a rideg fémdrótból vagy szén avagy grafitszálból álló (2) vezetőhurok van ágyazva, melynek két szára a rúd tövénél nyilt, a rúd másik végénél pedig zárt elektromosan vezető kétágú láncolatot alkot. A dróthúrok (3, 4) szabad végei a jelzőrúd tövénél egymástól bizonyos távolságban megerősített (5) ill. (6) fémgyűrűkhöz vannak kapcsolva. A rúd keresztmetszetét azon (9) helyen, ahol a törést kívánatosnak tartjuk, célszerű kissé csökkenteni. A jelzőrúdban lévő hurok szabad végei az (5, 6) kontaktusgyűrűk segélyével kapcsolódnak a jelzőberendezés áramkörének szabad (20, 20) végeihez (1. ábra). Ezen célból a jelzőrúdat tövével egy megfelelő kontaktusokkal ellátott foglalatba dugjuk, mely a mozdony vagy vonat alkalmas helyén úgy van elrendezve, hogy a helyezett jelzőrúd szabad vége a pályán elrendezett beállítható ütközők útjába kerüljön. Az 1. ábra szerint az (1) jelzőrúd a (10) telep áramkörébe van kapcsolva, melyben még a (11) relais van elrendezve. A (10) áramforrás (13, 14) sarkairól még egy mellékáramkör van leágazva, amely egy tetszőleges (15) jelzőkészüléket (harangot, kürtőt, lámpát, elektromosan kiváltott légnyomású vagy gőzsípot stb.) tartalmaz. Ezen mellékáramkört a (11) relais megszakítva tartja addig, míg ez gerjesztve van, a gerjesztés megszűnésekor pedig a relais fegyverzete és a (16) kontaksuspecek az áramkört zárja. Az (1, 13, 10, 14, 11, 12) áramkör rendes körülmények között zárva van és ez képezi azon elektromos láncolatot, mely a (15) jelzőkészüléket tartalmazó jelzőberendezést nyugalmi állapotában rögzíti. Ha ellenben az (1) jelzőrúd szétroncsoltatik, úgy a (2) drót elszakad és a (11) relais áramköre megszakíttatik. Ess utóbbi árammentessé válván egy rúgó hatására a (16, 17) kontaktusok segélyével a (15) jelzőkészüléket tartalmazó mellékáramkört zárja és a jelzést a mozdonyon megadja. A (11) relais áramkörében elrendezett (12) . maximálkikapcsoló az áramkört (18)-nál megszakítja akkor, ha rövidzárlat, különösen az (1) jelzőrúdban föllépő rövidzárlat folytán az áramerősség bizonyos határt túllép, miáltal a jelzőkészülék ezen rendellenességet is jelzi a mozdonyon. Az áramfogyasztás csökkentésére az áramkör ellenállását nagyra kell választani, amidőn is célszerű az ellenállás legnagyobb részét lehetőleg a jelzőrúdba helyezni, hogy a berendezés ez utóbbiban esetleg föllépő rövidzárlatok iránt érzékeny legyen. A (12) maximálkikapcsolót a (11) relaisvel egyesíthetjük olykép, hogy több fokozatban működő relaist alkalmazunk. A (15) jelzőkészülékkel egyidejűleg egy (19) idő- vagy útkikapcsoló jön működésbe, mely bizonyos idő elteltével vagy út elvégzése után a légféket hozza működésbe, ha a mozdonyvezető a «megáll» jelzés dacára valamely okból nem venné figyelembe a jelzést. Ez azért fontos, mivel ezen elrendezés folytán nem kell attól tartani, hogy a vonatot a pályáról avatatlanok megállíthatják. Ezen idő- vagy útkapcsoló akkor is működésbe jö, ha az általa meghatározott időn belül a szétroncsolt jelzőrúd nem cseréltetik ki és ennek folytán a berendezés nem állíttatik vissza nyugalmi állapotába úgy, hogy az is biztosítva van, hogy a mindenkor működésképes jelzőrúdnak kell behelyezve lennie. A nyugalmi és munkaáramkör számára elrendezett közös (10) telep helyett két külön telepet is alkalmazhatunk. A (15) jelzőberendezést tartalmazó telep számára még egy árammutatókészüléket kell elrendezni. Az 1. ábra szerint ezen (21) árammutatókészülék egy mellékzárlatban van elrendezve. Az árammutatókészülék az áramnak bizonyos határon túl való gyöngülése ese-