46910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőtőkék szaporítására, ill. pótlására és átalakítására

mr i Megjelent 1909. évi október hó 29-én. MACxY. jgg^ KIR. SZABADALMI ||||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46910. szám. X/b. OSZTÁLY. Eljárás szőlőtőkék szaporítására ill. pótlására és átalakítására. GYEBNÁR ANTAL OKL. SZŐLÉSZ NAGY-ROMHÁNYBAN. A bejelentés napja 1909 február hó 10-ike A szőllőtőkéknek az anyatőkéről (bujtás által) való szaporítására használt eddigi el­járásnak az a hátránya, hogy a buktatott vessző mindaddig az anyatőke életnedveiből táplálkozik, míg a vesszőnek a földbe te­metett részén kellő erősségű gyökérzet nem fejlődött ki, amely a szükséges táp­anyagot a földből maga is képes fölvenni. A gyökerek kifejlődése azonban ily eljárás mellett igen hosszú ideig tart, amely idő alatt az anyatőke állandóan igénybe van véve úgy, hogy ennek termőképessége lényegesen megcsökken, sőt gyakran maga az anyatőke is elsatnyul. A jelen találmánybeli eljárás szerint a buktatandó vessző végére az ojtáshoz ha­sonló eljárással egy nemes vagy vadalany vesszőt illesztünk és erre egy nem rozsdá­sodó sodronyból képezett kötést alkalma­zunk, amely a nedvkeringést van hivatva önműködően szabályozni. Ezáltal egyrészt az új alanyt vagy csemetét rohamos fejlő­désnek indítjuk és másrészt az anyatőkét is megkíméljük és annak termőképességét is megóvjuk. A találmánybeli eljárást a csatolt rajzok kapcsán fogjuk megismertetni, amelynek 1. ábráján az anyatőkéről buktatott vessző és a végére illesztett csemete elhelye­zését, a 2. ábráján pedig a csemete megerősítési módját nagyobb léptékben látjuk. Valamely vad vagy nemesített (a) anya­tőkén termett vesszők közül az őszi vissza­metszésnél a szükség szerint egyet-kettőt (b, c) meghagyunk és ezeket — ha neme­sítettek — télen át a fagy ellen letakarva tartjuk. Kora tavasszal a vesszők vissza­metszése által a tökén előállott sebhelyeket ojtóviasszal bekenjük, hogy a nedvkiszivár­gás meggátoltassék a buktatandó vesszőkön bimbófakadáskor az előtörő rügyeket óva­tosan letördeljük. A kedvező időjárás be­álltával aztán ezen vesszőket a 2. ábrán látható módon célszerűen vállas ékalakra megcsapoljuk és arra egy megfelelő hasí­tással ellátott (d) nemes vagy vadalanyt illesztünk. Ez utóbbit közvetlen az (e) szem alatt (f) horgonyozott sodronnyal körülköt­jük és a sodrony végeit a vesszőre ráteker­jük. Az így előkészített vesszőt aztán a (g) árokba buktatjuk és oly módon földeljük el, hogy annak vége délfelé kissé döntött közel függélyes helyzetbe kerüljön. A vesz szőt azután szokásos módon fölhantoljuk és az előtörő (h) hajtást karó mellett ve­zetjük. Az így beültetett csemete eleinte az anya­tőke nedveiből táplálkozik és közvetlen a drótkötés fölött erősen megduzzad, mimellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom