46895. lajstromszámú szabadalom • Gép palackok kupakolására
a — keztében a gép jóval egyszerűbbé és olcsóbbá válik és egyenletesebben dolgozik. A csatolt rajz 1. ábráján a gép oldalnénézete, 2. és 3. ábráján pedig a kupak fölerősítésére szolgáló tagoknak metszete látható ezek különböző helyzeténél. A 4. ábra metszete a 2, ábra IV—IV vonala szerint, az 6. ábra & 2. ábrán látható berendezés egy módosított foganatosítási alakja és a 6. ábra oly berendezés, mely a kézzel bevezetett kupakot a gépben visszatartja. A gép hajtására a (2) állványba ágyazott (1) tengely szolgál, (2. ábra) melyet a (2a) szíj dob indít forgásnak. A szíjdobot a (4) lábító segélyével beállítható (3) kötés ^kapcsolja a tengellyel. A tengelyen a (8) fejet viselő (7) rúddal és (6) gyűrűvel ellátott (5) excentre van föl ékelve, a palack egy (9) asztalon áll, mely a (2) állványt a (10) nyakgyűrű segélyével veszi körül és az állványon különböző magasságban rögzíthető. A hajtómű és asztal másként is kiképezhető. A (8) fej egy 11 perselyt alkot, (2. ábra) mely alsó végén kiszélesedik és megfelelően kiképezett (12) perselyt foglal magában. Ezt a palacknyak bevezetése céljából kúpszerűen kiszélesedő (13) gyűrű rögzíti és alsó, szélesebb részén számos sugárirányu hasítékkal van ellátva, melyben a (14) újjak fekszenek. Az újjak előnyösen (V) alakúak, könyökeikkel a (15,' 15) gyűrűk között fekszenek, melyek körül vannak a (12) persely hasítékos részének külsejére vannak fölhúzva és fölhúzásuk megkönnyítésére előnyösen (30) megosztással vannak ellátva (4. ábra). Mindezek az újjak nyílásaikkal a (8) fejben szabadon eltolható (16) persely (17) karimájára fekszenek, mely az újjak nyugalmi helyzetének megfelelő végállásában (12) persely hasítékos részének megfelelő, gyűrűalakú (18) támasztékra fekszik. A 2. ábra az ujjakat nyugalmi helyzetükben tünteti föl és fölismerni engedi, hogy (x) csúcsaik, melyek előnyösen le vannak tompítva, kört, (v) nyomófölületeik pedig hengert alkotnak. A kupak (b) tömítőanyaggal van töltve, és egy gyűrűalakú (a) karimával ellátva, melynek külső átmérője valamivel nagyobb, mint az újjak (x) csúcsai által képezett köré. A kupakokat oldalról, a (13) gyűrú egy (19) hasítékán át (2. ábra) kézzel toljuk be, • a gyűrű (20) nyílása fölé, melynek átmérője kisebb, mint a kupak széléé. Lehet a kupakot a (8) fejbe alulról is betolni, mikor azt kiesés ellen rögzíteni kell. Ezt a rúgós (21) reteszek eszközlik, (6. ábra) melyek ferde pofái a kupak betolásnál visszafelé mozognak és a kupak mögött ismét előre ugranak. A palackot az asztalra állítjuk és a fejet lefelé mozgatjuk. Mikor, az ,újjak (x) csúcsai az a karimát érték, az újjak a fejhez viszonyítva fölfelé torlódnak, mikor az (x) csúcsok is befelé mozognak. A (17) karimával bíró (16) perselynek az az előnye, hogy az újjak tökéletesen egyenletes mozgását biztosítja. Gyakran megtörténik ugyanis, hogy a kupak egyes részein előbb fekszik a palack nyakára, mint a többin, minek következtében a kupak az illető oldal felé eltolódik. Ekkor a szembenfekvő rész az újak hatásköréből egészen eltávolodhatik, vagy legalább is annyira eltolódhatik, hogy ezen a helyen tökéletes záródás lehetetlenné válik. Ezért fontos, hogy az egyes újjak önálló mozgását meggátoljuk. Ha a (14) újjak a kupakot érve megemelkednek, a (16) persely az újjak alsó szárára fekszik és amint a kupak az újjakat elereszti a persely az újakat súlyának hatása alatt nyugalmi helzzetükbe vezeti vissza. A perselynek tehát hármas célja van: az öszszes újjak egyidejű és egybevágó mozgását biztosítja, az újjakat nyugalmi helyzetükbe viszi vissza és ebben rögzíti. Ha a (8) fej tovább mozog lefelé; az újjak (x) csúcsai befelé forognak, míg végül az (y) nyomófölületek a kupak oldalfölületére rá nem fekszenek. Most már az újjak többé fölfelé nem mozoghatnak, ezért a (8) fej lefelé mozgásának az a következménye, hogy a kupak a (b) tömítéssel együtt fölülről a palack nyakára szorosan rászorul. A (8) fej mindaddig mozog lefelé, míg az (a) karima lehajlítása be nem fejeződött. A karima lehajlítósánál a (c) él (2. ábra) mely a karima és kupak között az átmeneti