46895. lajstromszámú szabadalom • Gép palackok kupakolására

— 3 — fölületet alkotja, ugyancsak a palacknyak (d) pereme alá szorlu. Az (y) nyomófölületek az (a) karimát lefelé simítják és a palack nyaka felé tolják, de nem annyira, hogy a palack nyakára szorosan ráfeküdnék. Az újjak ugyanis nem mozognak tovább befelé, mint ameddig a karima lehajlításánál eljutottak. Ennek következtében a kupak karimájának egy része mindig oly távolságban van a palack nyakától, hogy a palack nyaka és a kupak közé a kupak leszedésére szolgáló szerszámot bedughatjuk. Amint az (a) karima teljesen le van hajlítva, az újjak (x) csúcsait elereszti úgy, hogy ezek a (16) persely súlyának hatása alatt a nyugalmi helyzetükbe esnek visssza, vagyis mikor a munka befejeződött a kupakra további nyomást nem gyakorolnak. A palack tehát csakis annak a nyomásnak van kitéve, mely a kupak fölerősítésénél szükségszerűen föllép. Ez a nyomás az (a) karima által a lehajlítással szemben kifejtett nyomással arányos és gyakorlatilag véve minden palacknál ugyanaz. Ha a (8) fejet tévedésből anélkül eresztjük le a palackra, hogy erre kupakot hoztunk volna föl, az (a) palackra nyomást nem gyakorol, mert az újjak csakis akkor működnek, mikor a gépben kupak van. Az 5. ábrán látható foganatositási alaknál az (15, 15) gyűrűk melyek, körül a (14) ujjak forognak, elmaradnak. Az újjak forgástengelyét a (13) betéten beesztergályozott (22) ütközőfölület képezi, melyen az újjak nyugszanak, az újjakra egy I-keresztmetszetű (24, 25) gyűrű fekszik, melynek (25) szára az újaknak sugárirányú eltolódását gátolja meg a (8) fej felé, míg a (24) szára a (16) persellyel együtt az újjakat terheli. A kupakot alulról toljuk be, ezért a (14) toldat alul kúpban végződik és az újjak csúcsai közé dugjuk, melyek a kupak bevezetésénél kissé engednek, azután pedig visszatérnek és a kupakot rögzítik. A föntebb leírt foganatosítás alakok gépen legelőnyösebb foganatositási alakjait képezik, de a találmány tárgyát alkotja minden oly gép, melynél a kupakot egy gyűrű vagy kiugrás fogja meg és elmozdulásánál, vagy a kupak és palack elmozdulásánál a kupakkal érintkezésbe jutva a tömítőanyagot a palack nyakára szorítják ós ezután a kupakot lehajlítva a palackon fölerősítik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép palackok kupakolására, azáltal jellemezve, hogy a gépnek önmagával párhuzamosan eltolható (8) feje van, ez pedig mozgatható (14) nyomótagokkal van fölszerelve, melyek a fej hosszanti elmozdulása közben a kupak szélére nyomást gyakorolnak és így a kupakot a palacknyakra helyezik és oldalt a nyakra szorítják. 2. Az 1. alatt védett gép egy foganatositási alakja, jellemezve több (14) új által, melyek a (8) fejben olymódon vannak forgathatóan ágyazva, hogy csúcsaik a nyugalmi helyzetben a kupak szélének átmérőjénél kisebb és a kupak fejének átmérőjénél nagyobb átmérőjű körben helyezkednek el és hogy az újjak akkor, mikor a (8) fej a kupakot a palacknyakra helyezte a további párhuzamos eltolódás ellen fellépő akadály miatt a (8) fejben mindaddig elfordulnak, míg csúcsaik a kupak fejére nem fekszenek. 3. Az 1. alatt védett gép egy foganatosításai alakja, azáltal jellemezve, hogy a (8) fejben forgatható (14) újjak V-alakúak, könyökeikkel két (15, 15) gyűrű közé vannak ágyazva és a (8) fejben saját súlyának hatása alatt szabadon eltolódó (16) persely által vannak terhelve, melynek 17 karimája az újjak belső szárára fekszik. 4. Az 1. alatt védett gép egy foganatositási alakja, jellemezve a (14) újjak oly kapcsolata által, hogy ezek egymástói függetlenül nem mozoghatnak. 5. Az 1. alatt védett gép egy foganatositási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (8) fejbe ágyazott (14) újjakat egy I-keresztmetszetfi (24) gyűrű terheli úgy, hogy a gyűrű egyik szára fölülről a (14) újjakra fekszik, másik szára pedig azok a (14) újak könyökeinek ágyazását képezi. 6. Az 1. alatt védett gép egy foganatositási