46846. lajstromszámú szabadalom • Ablak

Megjelent 1909. évi október hó 29-én. MAG"*. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46846. szám. VIII/c. OSZTÁLYAblak. KATÓ ISTVÁN URADALMI ÉPÍTÉSZ TÓTMEGYEBEN ÉS WINTER PÉTER KŐMŰVESMESTER BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 március hó 1-je. A jelen találmány tárgya ablak, mely azáltal tűnik ki, hogy annál a fölső ablakszárnyaknak tisztogatása igen kényelmesen eszközölhető, az alsó ablakszárnyak nyitott helyzetükben külön kitámasztó szerkezet alkalmazása nélkül rögzíthetők és a szellőztetés az ablak fölső részén át az ablak alsó részének zárt állapotánál is eszközölhető anélkül, hogy ezen célra az eddig szokásos, többnyire igen bonyadalmas könnyen megrongálódó szellőztető szerkezeteket, ablaknyitó emelytűket stb. kellene alkalmazni. A találmány tárgyát képező ablaknál továbbá az ablaktoknak keresztfája teljesen elmarad, ami nemcsak munka- és anyagmegtakarítással jár, hanem az ablak világosságát is fokozza. Mindezen előnyöket a találmány szerint azáltal érjük el, hogy a fölső ablakszárnyak tolóablakokként vannak kiképezve, melyek az alsó ablakszárnyaknak kinyitása után lefelé húzhatók és ezután vízszintes kelyzetbe forgathatók. Ezen elrendezés mellett az alsó külszárnyakat előnyösen akként szerkesztjük, hogy azokat a fölső külszárny lehúzott állapotánál is zárhassuk, miáltal lehetővé válik alul zárt ablaknál fölülről szellőztetni. A mellékelt rajzban a találmány tárgya az imént említett foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra az ablaknak elülnézete az összes ablakszárnyaknak zárt helyzeténél. A 2. ábra az ablaknak távlati képe az alsó belszárnyaknak nyitott és a fölső beiszárnynak letolt és kifordított helyzeténél. A 3. ábra az ablaknak függélyes metszete az összes szárnyak zárt helyzeténél. A 4. ábra hasonló metszet, melynél azonban az ablaktoknak bélése és az alsó szárnyak el vannak hagyva, míg a fölső szárnyak bizonyos darabig leeresztett helyzetben vannak rajzolva. Az 5. ábra az ablak egy részének nagyobb léptékű metszete. Az ablak az 1. ábrában látható szabványos alakkal bír és szokásos módon két alsó (1) belszárnnyal, két alsó (2) külszárnynyal (2. ábra) egy fölső (3) belszárnnyal (3. ábra) és egy fölső (4) külszárnnyal bír. A fölső (3, 4) szárnyak, melyek a szokásos módon az alsó szárnyak síkjában fekszenek, a találmány szerint toló ablakokként vannak kiképezve, vagyis az ablaktok-