46822. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyors ide-oda menő mozgás létesítésére

- 5 -és folytonossági állapot áll be. Az (s) szelep zár és a kiáramlás ezentúl a (b) dugattyú­rúd (13) nyílásán át történik. Ebből kitűnik, hogy az (s) kiömlési szelep csakis indításakor van működésben. A szelep üzemközben zárva marad és így nem kopik, továbbá a nyomólevegő is sokkalta jobban használtatik ki; ennek folyománya, hogy a szükséges légmennyiség csekélyebb. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál szelepek egyáltalában nincsenek. A (21) csatornán bebocsátott hajtólevegő a dugattyú (22) hornyain át a henger (23) csatornáiba áramlik. Ha a sűrített levegőt bebocsátjuk, a kis (24, 25) nyílásokon át a levegő a dugattyúba lép; a dugattyú önsúlyánál fogva rendszerint lesülyedt helyzetben van. A dugattyúba jutott levegő a dugattyút fölfelé tolja; rövid löket után a dugattyú alatt lévő tér a" (26) horonnyal közlekedik. A dugattyú fölfelé való mozgásást folytatja, miközben a nyomás az expanzió folytán csökken, míg a dugattyúrúdban lévő (27) nyílás a dugattyú belsejébe nem torkol. Minthogy az üreges dugattyúrúd alsó vége nyitott, a (27) nyíláson át nyomáskiegyen­lítődés áil be, mely a dugattyút meg­akasztja, majd a fölül keletkező túlnyomás a dugattyút lefelé mozgatja. Ha a dugattyú lefelé való löketének csaknem végére ért, a (28) nyílások a szabad levegővel való közlekedést létesítenek. Az indítást a 6. ábrában sémásan föl­tüntetett (K) kilincs segélyével gyorsíthatjuk ; ezen szerkezet segélyével a dugattyút leg­alsó helyzetében megtartjuk, míg csak a dugattyú alatt lévő nyomás a hajtó nyomó­levegő nyomásával egyenlővé vagy közel egyenlővé nem válik. Ha a kilincset hirtelen elengedjük, a dugattyú nagy sebességgel fölfelé halad. Ha a fönti berendezésnél a levegő nyomása növeltetik, akkor nagyobb munka végezhető, minek folytán úgy a kilengés nagysága, mint a percenként való löketek száma valamivel növekszik. Nyilvánvaló az is, hogyha a henger mindkét oldalán bocsátunk be nyomólevegőt, akkor a készüléket kettős működésűvé alakíthatjuk át. Szükség esetén továbbá a kiömlési nyomás is növelhető azáltal, hogy a kiömlési nyíláson redukáló szelepet alkalmazunk vagy a vezetéket szűkítjük. Ha a levegő nyomását növeljük, akkor a hengerben uralkodó erőket a nagyobbodott nyomásnak megfelelően szintén fokozzuk, minek folytán kisebb dugattyút és hengert alkalmazhatunk. Szükség esetén az ide-oda menő mozgást létesítő nyomó­levegőt segédhengerben is működtethetjük, mikor is a főhenger légütköző gyanánt szerepel. A leírtakból kitűnik, hogy az úgy a dugattyú alatt, mint fölött bezárt levegő a létesített sűrítés folytán a dugattyút igen könnyen visszatéríti, ami az ide-oda menés létesítéséhez való jelen berendezésnek egyik előnye, mert a kefe lökése rendkívüli sebes­séget kíván és ugyanazon percenkénti löket­szám és lökethossz mellett a reverzálás a légütköző alkalmazása mellett sokkal gyor­sabb, mint ha excenterrel való hajtást alkalmaznánk. A gyorsulás ugyanis bármely löket vége felé a löket más részén levő gyorsuláshoz viszonyítva nagyobb, mint az a harmonikus mozgásnak megfelelne. Ez a gyorsulás pedig az 5. ábrán föltüntetett kivitelnél a löket alsó végén nagyobb, mint a fölső végen, míg a 2. ábrán látható kivitelre nézve az ellenkező áll. Ezért előnyös a szelepet alúl elrendezni, amint ez az 5. ábrán látható. Megjegyzendő még, hogy a löket közben elhasznált nyomólevegő mennyisége csekély része annak a mennyiségnek, mely a hengert me töltené és mindig éppen csak annyi, amennyi szükséges, hogy a nyomás az expanzió közben a löket megfelelő részén csekéllyel a kompressziónyomás fölött tartassék meg. A hengerből kiáramló levegő segélyével a Noble-féle fésülőgépnél általánosan hasz­nált fúvógépet fölöslegessé tehetjük. Ezen fújtató a gyapjúba pontosan vagy megkö­zelítőleg azon a helyen, ahol a fonalak el­különíttetnek, levegőt fúvat úgy, hogy a gyapjúnak a kihúzó hengerekkel való érint­kezése biztosíttatik. E célból szükséges, hogy az egy vagy több hengerből kiáramló levegőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom