46720. lajstromszámú szabadalom • Engedékeny tengelykötés
Megjelent 1909. évi október hó 31-én. MAGY. rf&n KIR SZABADALMI jjgjíj HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46720. szám. V/e/i. OSZTÁLYEngedékeny tengelykötés. SZERVÁTZY IMRE HAJÓ-FŐGÉPÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1908 szeptember hó 5-ike Jelen találmány tárgya oly engedékeny tengelykötés, mely a kapcsolt két tengelynek bármely irányban való elmozdulását megengedi és ezen elmozdulást a tengelykötés alkatrészeinek nem egymáson való elcsúszása — mint az az eddigi engedékeny tengelykötéseknél volt, — hanem magának a tengelykötés egyes alkatrészeinek elhajlása engedi meg. Ezen engedékeny tengelykötésnek az eddigiekkel szemben az az előnye van, hogy a tengelykötésben semmiféle egymáson elcsúszó alkatrész nem lévén, különösen a súrlódó fölületeknek igen nehezen való kenhetése miatt fokozottabb mérvben fellépő munkaveszteségek és gyors kopások megszűnnek s mind e mellett a kapcsolt két tengely minden irányban elmozdulhat, nevezetesen : a két tengely egymáshoz párhuzamosan eltolódhat, egymással szöget képezhet és tengelyirányban egymáshoz közeledhetik, vagy távolodhatik s mindezen elmozdulások egyidőben is végbemehetnek. Továbbá ezen tengelykötés a legkisebb erőátviteltől a több ezer lóerőig terjedhető erőátvitelre egyaránt alkalmas. A tengelykötés a mellékelt rajzon van föltüntetve, melyen az 1. ábra a tengelykötés oldalnézetét, a 2. ábra keresztmetszetét, a 3., 4. és 5. ábra pedig ezen tengelykötés I különböző kiviteli alakjainak homloknézetét mutatja. A tengelykötés áll: két a tengelyvégekre ékelt (A) és (B) agyból, melyek vagy tárcsa alakúak (2. ábra) vagy pedig a könnyebb szerelés és kisebb súly miatt csak egyes karokkal vagy nyúlványokkal bírnak (5. ábra) Az (A) és (B) agyakon (a) és (b) fülek vannak alkalmazva, melyek egyes esetekben szintén könnyebb szerelés miatt az egyik agyon, vagy esetleg mind a kettőn is, a kivitelnek megfelelően, külön részből odaerősítve is készíthetők. Az (A) és (B) agyak között (C) kifeszítőrúd van alkalmazva, melynek alakja a kivitelnek megfelelően változik, mint ezt a 2., 3., 4. és 5. ábra mutatja. Ezen (C) kifeszítőre négyszög vagy sokszög alakban (E) pálcák jönnek erősen befogva (2., 4. és 5. ábra). Ezen (E) pálcákat azonban a kifeszítőre egyszer vagy többször körülhajlított (E') drót, illetve szalag vagy kötél (3. ábra) is helyettesítheti. Úgy az (E) pálca, mint az (El) drót, acél, vas, réz vagy más rugalmas és húzásra jól igénybevehető anyagból készül. A (C) kifeszítő úgy van a két (A) és (B)
