46720. lajstromszámú szabadalom • Engedékeny tengelykötés

2 — agy között elhelyezve, hogy a rajta kife­szített (E) pálcák közepe fölváltva a két (A) és (B) agynak (a) és (b) füleibe jön s ott erősen meg lesz fogva úgy, hogy a (C) kifeszítőt csak a pálcák, illetve drótrészek kötik össze a két (A) és (B) aggyal, azok­nak (a) és (b) füleinél fogva. A tengelykötés működése a következő: Ha pld. (A) agy a hajtó és (B) agy pedig a hajtott, akkor az (A) agyon lévő (a) fülek az (E) pálcák segítségével húzzák a (C) kife­szítőt, ez pedig továbbítja a húzást a másik (E) pálcák segítségével a (b) fülekhez, illetve a hajtott (B) agyhoz. A kapcsolt két (F) és (FI) tengely, illetve a rájuk ékelt két (A) és (B) agy egymás­hoz képest bármiképen eltolódhat, mivel ezen eltolódást az (E) pálcák elhajlása meg­engedi. j Mivel pedig az erőátvitelnél az (E) pál- j cák tisztán csak húzásra vannak igénybe véve úgy, hogy keresztmetszetük hosszuk­hoz képest igen kicsiny, ennélfogva a kí­vánt elhajlás létesítésére oly kis erők szük­ségesek, melyek, mint az (F) és (FI) ten­gelyek csapágyaira ható káros nyomás, számításba sem jöhetnek. A pálcák elhajlí­tására szükséges munka sem vész el, mivel az a pálcáknak a rugalmassági határon belül való igénybevétele következtében, minden egyes fordulatnál a pálcák visszahajtása közben megtérül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Engedékeny tengelykötés, jellemezve az­által, hogy a két tengely rugalmas el­hajlítható részek segélyével van egy­mással összekötve, melyek a kapcsolt két tengelynek egymáshoz való bármi" féle elmozdulását megengedik anélkül,, hogy a tengelykötésben munkaveszteség vagy az alkatrészek között bárminemű csúszás is létrejönne. 2. Az 1. igénypont szerinti tengelykötésnek egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy a kerületen négyszög- vagy sokszög alak­ban 4, 6, 8, vagy több rugalmas (E) pálca van elrendezve, melyek fölváltva a középükön a két (A) és (B) tengely­kötés-agyhoz, két végükön pedig a két agy közt elhelyezett (C) kifeszítő ágához, vannak foglalva (1. és 2. ábra). 3. Az 1. igénypont szerinti tengelykötésnek egy kivitele jellemezve azáltal, hogy a két (A) és (B) tengelykötésagy közt lévő­\C) kifeszítőn négyszög- vagy sokszög­alakban a kerületre egyszer vagy töb­ször körültekert (El) drót, illetve szalag vagy kötél van alkalmazva, melynek a kifeszítő ágai közt lévő darabja fölváltva, középütt a két (A) és (B) tengelykötés­agyhoz van foglalva (3. ábra.) 4. Az 1. igénypont szerinti tengelykötésnek egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy az (E) pálcák csak az egyik végükön vannak a (C) kifeszítőhöz foglalva, míg másik végük fölváltva az (A) és (B) agyakhoz csatlakozik (4. ábra). 5. Az 1., 2., 3., 4. igénypontok szerinti ten­gelykötésnek egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy a (C) kifeszítő nem a két agy között, hanem gyűrű alakban azok körül van elhelyezve és az (A) és (B) agyak nem tárcsa alakúak, hanem csu­pán az (a) és (b) szemek fölvételére szolgáló nyúlványokkal bírnak (5. ábra). (t rajzlap melléklett"'!.! -VUU AÉSZVÉ*' I A»6AA*G MVOMDAJA BUOANSTCH

Next

/
Oldalképek
Tartalom