46703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízhatlan alagút- és aknafalaknak, fenekeknek és födémeknek sajtolt cement segélyével való előállítására

_ 2 — először a sziklafal repedéseit tölti ki, miközben az üreg levegője a sziklafal elől a falazáson keresztül vagy külön kibocsátó nyílásokon távozik el. Ha azután a cementhabarcs a szomszédos beöntő csőből kilép, akkor az annak a bizonysága, hogy az egész üreg ki van töltve. Ha ily módon az üreg légzsákok nélkül teljesen kitöltetett cementhabarccsal, akkor a beszorított habarcsra nyomást gyakorolunk. Hogy ezt megtehessük, az üreget egyes rekeszekre vagy kamrákra osztjuk, hogy aránylag korlátolt területeken minél biztosabban és minél nagyobb nyomást fejthessünk ki. Az alagút falazása mögötti, kövekkel töltött (5) gyűrűs teret (III. és IV. ábra), úgy osztjuk rekeszekre vagy kamrákra, hogy kellő távolságokban (8) válaszfalakat készítünk, melyek gyűrűalakban egészen a szilárd (4) sziklába nyúlnak. A fönti berendezést a III. ábra hosszmetszetben, a IV. ábra pedig keresztmetszetbe mutatja. Ilyen válaszfalakat nemcsak új építkezéseknél, hanem egyes szakaszok javításánál, illetve helyreállításánál utólag is alkalmaztunk. Különös ha fontossága van ennek régi alagutak nedves részeinek kiszárításánál, amennyiben az alagút falazását nem kell kitörni. Ezen célból a kitöltendő terület határain szorosan egymás mellett fekvő fúrólyukakat képezünk ki, melyekbe ismert módon gyorsan kötő cementet sajtolunk. Az V. ábra a fönti berendezést egy ily módon körülhatárolt falfölületen alkalmazva tünteti föl vázlatos homloknézetben. A szorosan egymás mellett fekvő (11) fúrólyukak a szakadozott vonalakkal határolt (20) betonfal előállítását teszik lehetővé. Ily módon egy körülzárt (14) terület létesül, melyet a (13) fúrólyukakon besajtolt cementtel töltünk ki. Ez esetben tehát, vagyis a régi alagútfalnál, az új építkezés válaszfalait az utólagosan létesített (20) betonfal helyettesíti. . A találmány szerinti eljárásnak tárók vagy alagutak előállítására való alkalmazásánál a mindenfelől zárt sajtoló keretet úgy állítjuk elő, hogy oly vasvázat építünk be, mely egy belső és egy külső alagútkeretből áll. A földnyomást fölfogó külső alagútkeret a sziklát támasztja meg és a borítást hordja, míg a belső keret viszont a borítást támasztja meg. Az eljárásnak tárók és alagutak előállítására alkalmas kivitelét a VIII. és IX. ábra kereszt- és hosszmetszetekben tünteti föl. A külső (31) keretet egyes gyűrűdarabok alkotják, melyek az alagút kitörésekor a szikla alátámasztására kellő távolságokban állíttatnak föl. Ha már nagyobb számú keret van fölállítva, akkor a keretek belső kerületére vízszintes helyzetű (32) bádogokat vagy deszkákat erősítünk kampós csavarok stb. segélyével. Ezen borítás elemeit szorosan egymás mellé fektetjük, hogy zárt sajtoló minta képződjék. A minta szorosabb tömítésére célszerű egy végignyúló betétet, pl. vitorlavásznat fektetni a (32) borítás mögé. A borítás fölrakását a fenéknél kezdjük és innen haladunk a csúcs fölé, miközben egyúttal a kövekből vagy kavicsokból álló (33) töltőanyagot is berakjuk. Hogy a töltőanyag nyomás alatt cementtel megköthető legyen, bizonyos távolságokban határfalakat állítunk elő oly módon, hogy egyes helyeken a (31) koszorúk helyett (31a) bádogkereteket építünk be. Hosszabb útszakasz előállítása után a belső (34) alagútkereteket illesztjük be, melyek könnyen kicserélhető feszítő gyűrűk gyanánt vannak képezve és úgy a külső (31) keret megtámasztására, mint a (32) borításnak ezen kerethez való szorítására is szolgálnak. A cementhabarcs besajtolása ismert módon történik. A cement megkeményedése után a (34) belső keretet és a sajtoló mintát leszereljük, hogy más helyen ismét fölhasználhassuk. A külső (31 és 31a) vaskeretek ellenben helyükön maradnak és a kész alagútcső vasbetétjét alkotják, mimellett az alagútcsövet célszerű még valamely védőbevonattal is ellátni. Oly esetekben, midőn egyes tartógerendákat nem lehet mindjárt leszerelni, ezeket szintén beépítjük a mintába, azonban a minta belsejében homokkal szórjuk őket körül, hogy a besajtolt cement hozzájuk ne tapadjon és későbbi eltávolításukat lehetetlenné ne tegye. Uszadékföldben és laza kőzetben való