46703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízhatlan alagút- és aknafalaknak, fenekeknek és födémeknek sajtolt cement segélyével való előállítására
— 3 -építkezésnél (IX. ábra) a belső borítás mellett külső borítást is kell alkalmazni a védőköpenyen belül. Éz a két borítás együtt a kész alagútcső alakját állapítja meg. A körülmények szerint a külső borítást erős (31) gyűrűkből álló CBŐ alakjában, a belső (32) borítást pedig ideiglenes sajtoló minta gyanánt állíthatjuk elő. Azonban a külső borítás is készíthető könnyű vas-, bádog- vagy faszerkezetből, míg a belső borítás erős kivitelben, mint megmaradó tartószerkezet, pl. mint Tubbing-cső foganatosítható. Mindkét építkezési mód a körülmények szerint kombinálható és fölváltva alkalmazható, vagyis a betonréteg a vasbetétcsőnek úgy külső, mint belső oldalán is elrendezhető. A betonburoknak kívülre való helyezése azt az előnyt nyújtja, hogy ha később esetleg tömítetlenségek lépnének föl, akkor a javítást cement besajtolása által bármikor végezhetjük, amihez a Tubbing-csőnek' az új építkezésnél előállított fúratait használhatjuk föl. Az eljárás végrehajtására néha igen előnyös az alagútfal mögé való sajtolás mellett a fal mellső oldalára is cement-védőréteget sajtolni. Ez utóbbi ismert módon úgy történik, hogy a mellső falfölület előtt néhány centiméter távolságban és minden | oldal fölé szorosan tömítve, egy később eltávolítandó faborítást vagy egy megmaradó Monier-falat állítunk föl úgy, hogy a fal és ezen borítás között egy üreges öntőminta képződik, melybe azután folyékony habarcsot szorítunk. A szokásos munkamód szerint a habarcs a borítás és a fal közé nyomatik, hogy a fal résein és repedésein áthatolva a hátsó falfölületen is födő és védő réteget alkosson. Azonban az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy ez nem következik be, mert télen, midőn a jégképződós a mellső falfölületre sajtolt cementréteget helyenként leválasztja, a hegység vize szabadon folyhat, ami világos bizonyítéka annak, hogy a falban és a fal mögött lévő rések és repedések nincsenek egészen a fagymentes rétegekig habarccsal kitöltve. Ezzel szemben jelen találmány szerint az (1) csövet, mint a VI. ábra mutatja, a (21) borításon vagy Monier-falon, továbbá a fal mögötti (9) üregen, a (40) fal (15) fúratán és végül a (16) töltőrétegen keresztül egészen a (17) szikláig vezetjük. Az (1) csövön besajtolt habarcs tehát először a szikla és a fal közötti üregeket tölti ki teljes biztossággal és csak azután hatol át a fal résein és repedésein, valamint a falnak esetleg külön ezen célra létesített fúrólyukain és a cső külső oldalán, hogy a fal (40) és a (21) borítás között mesterségesen előállított (9) mellső üregbe jusson. Ezen eljárás teljes biztosságot nyújt az iránt, hogy a sziklafal fölé a fagy által veszélyeztetett valamennyi réteg tökéletesen kibetonoztatott és hogy a falnak valamennyi rése és repedése teljesen eltömetett, mimellett egyúttal egy kifogástalan külső védőréteg is létesült. Az (1) csövet célszerű úgy szerkeszteni, hogy a fúrólyukakon a hegység vizének vagy a besajtolt folyékony cementnek erős ellennyomása esetén is be- és kivezethető legyen. A VII. ábra egy (22) Tubbing-gyűrűt és ebbe illesztett (1) csövet mutat. A tubbing csavarmenetes fúratába egy (42) csaphüvely van illesztve, melynek másik végéhez egy (50) tömszelencze csatlakozik. A (18) zárócsappal ellátott (1) cső bevezetésekor a (42) csaphüvely furatát szabaddá tesszük, az(l) csövet áttoljuk és az (50) tömszelence csavaranyájának meghúzása által a (42) csaphüvellyel szilárdan összekötjük, minek következtében az (1) cső szorosan tömítve lesz. Ez a berendezés még azt az előnyt is nyújtja, hogy a (42) csaphüvelyek már a tubbingnak az alagútba való helyezése előtt beilleszthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás vízhatlan alagút- és aknafenekeknek és födémeknek sajtolt cement segélyével való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a habarcsot a szikla felől kezdve sajtoljuk be körülhatárolt területekbe. 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy a
