46674. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltóknak a kocsikról önműködően történő beállítására

- 4 — minthogy ezt nem érintheti, a váltó átállítása is elmarad. Ha a váltó egyenesbe áll, s (4) pedálsín lenyomásánál a (44) ütköző jut magasabb állásba és az (54) görgő ebbe ütközik bele, tehát a váltót átállítja a kitérőre, illetve ha sem a (43), sem a (44) ütközőbe bele nem ütközik, változatlanul hagyja. Az (54) görgő egy (55) keretbe van ágyazva, mely a kocsiszekrényen felerősített (56) vezetékekben a kocsi hossztengelyére merőleges irányban eltolható. A görgőt, illetve keretét egy (57) rúgó állandóan a görgőt beállító szerkezet felé szorítja, mely szerkezet egy forgatható (58) dobból áll. Eme dob belsejében több (a rajz szerint hat) (59) kilincs van sugárirányú síkokban forgathatóan ágyazva, mely kilincsek a dob homlokfalának hasítékain kinyúlnak és a (60) vonórudakkal akként vannak összekötve, hogy ezek meghúzásával az (58) tokba visszahúzhatok legyenek. A (60) vonórudak visszahúzására a végeikre fölcsavart (61) csavarházak szolgálnak, míg előrefeszítésüket a (62) rúgók végzik. Ezek az (59) kilincsek egymásután a (63) szögemelŐTe hatnak és annak megfelelően, hogy előre tóit vagy hátrahúzott helyzetükben vannak-e, a szögemelő közvetítésével az (55) keretet és az (54) görgőt az (57) rúgó hatása ellen eltolják, illetve a rúgó hatása alatt beállani engedik, minek megfelelően az (54) görgő a (43) vagy (44) ütközővel fog együtt működni, tehát a váltót az egyenesre vagy a kitérőre fogja állítani. A beállítandó menetirány mindegyik váltójának tehát egy-egy ily (59) kilincs felel meg, melyeket egymás után kell oly helyzetbe állítani, hogy a (63) szögemelőt működtethessék. Erre a célra az (56) vezetékekben forgathatóan ágyazott és a menetirányban az (54) görgő mögött (18. ábra) elhelyezett (64) ütköző szolgál, mely a (65) rúgó hatása alatt áll és a (43, 44) ütközők (67, 68) peckeivel (11. ábra) működik együtt. Ez az ütköző a (66) kilincsével az (58) dob tengelyére ékelt (69) kilincskerékbe fogódzik és akkor, mikor az (54) görgő a (43), illetve (44) ütköző felett elhaladt, az egyik vagy másik (67, 68) pecekbe ütközik, elfordul és a (69) kilincskereket is elforgatja egy foggal úgy, hogy a következő (59) kilincs kerül a (63) karral együtt működésre, vagyis a következő váltóhoz állítja be az (54) görgőt. A (4) pedálsín azért hosszabb, mint a (2 ée 3) pedálsín, hogy elég hosszú ideig maradjon lenyomva és hogy így a beállítás lehetséges legyen. Hogy már most a kocsi a beállított iránytól eltérő irányban is haladhasson, pld. visszatérhessen a kocsiszínbe, a (69) kilincskerék eltolhatóan van alkalmazva úgy, hogy azt a (66) kilincsből a (70, 71) rudazat meghúzásával ki lehet kapcsolni. (Ekkor a (69) görgő beállítását kézzel, a (72, 73) rudazat közvetítésével végezzük. Ha egy bizonyos menetnél a beállítandó váltók száma az (59) kilincsek számánál kisebb, a dobot a menet végén kézzel kell a kezdő állásába állítani, mire a dobtengely (74) gombja szolgál. A tengelyt a beállított helyzetében (75) kilincs és (76) kilincskerék rögzíti. Megjegyezzük, hogy csak tő irányában járt váltóknál a (4) pedálsín és az ezt a (8) rúddal kapcsoló szerkezet, csak csúcs irányában járt váltóknál pedig a (2 és 3) pedálsínek és az ezeket a 8 rúddal kapcsoló szerkezetek el is maradhatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés váltóknak a kocsikról önműködően történő beállítására, az által jellemezve, hogy a váltó állítására egy a vágány tengelyében eltolhatóan ágyazott rúd van alkalmazva, ennek eltolására pedig a vágányba pedálsinek beépítve, melyek közül a tőmenet irányában működésbe jövő pedálsinek rudazat segélyével akként vannak az állítórúddal összekötve, hogy a pedálsin elfordulása az állítórúd elmozdulását közvetlenül idézze elő míg a csúcsmenet irányában működésbe jövő pedálsín megfelelő rudazat segélyével két, az állítósínnel is kapcsolt ütközőt befolyásol, mely ütközők a váltóállítórúddal akként vannak kapcsolva, hogy a váltó állásának meg-