46674. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltóknak a kocsikról önműködően történő beállítására

14. ábra a koc3Ín alkalmazott berendezés hátulnézete, a 15. és 16. ábra eme berendezés állítószerkezetének oldalnézete, illetve berendezésnek metszete a 17. ábra x—x vonala szerint, a 17. ábra a kocsin alkalmazott berendezés hosszmetszete és a 18. ábra eme berendezés sematikus szerelési rajza. Mint az az 1. ábrán látható, a váltóállító szerkezet működtetésére az (1) teljes sínbe a két tőmenethez egy-egy (2, 3) pedálsín, a csúcsmenethez pedig egy (4) pedálsín van beépítve, mely utóbb említett (4) pedálsín a később közlendő célból hosszabb, mint a másik két (2 és 3) pedálsín. Az ismert módon, egykarú emelők gyanánt kiképezett pedálsinek egy-egy (5) szögemelőre hatnak, melyet a vízszintesen vezetett (6) tolórudak kötnek össze egy kétkarú (7) emelő közvetítésével a váltó átállítását eszközlő (8) rúddal. Ez a (8) rúd vízszintesen van vezetve és a (2) pedálsín lenyomásánál az 1. ábrán látható nyíl irányában, a (3) pedálsín lenyomásánál pedig az ellenkező irányban tolódik el. A (4) pedálsín hasonló módon hat egy (10) tolórúdra, de az evvel kapcsolatot létesítő (9) szögemelő (1. pontvonalasan a 3. ábrán) ellenkező helyzetben van, mint az (5) szögemelő, a vele kapcsolt (11) kétkarú emelő pedig nem a (8) rúdra, hanem a (12 és 13) ábrán látható szerkezetnek rúgó nyomás alatt álló (12) vezető rúdjának (13) kapcsoló toldatára hat (1. a 9. ábrát). Hogy a (7) emelő elmozdulását nagyítva vihessük át a (8) rúdra, a (7) emelő egy (14) tolórúdhoz kapcsolódik, melyet az egykarú (15) emelő kapcsol össze a (8) rúddal, hogy pedig a (8) rudat kézzel is lehessen állítani, a (14) tolórúd egy második (16) egykarú emelővel is össze van kötve, melynek eltolható (17) markolata van úgy, hogy a (17) markolat nyugalmi helyzetében úgy, mint a többi leírt rész a pályatest alatt feküdjék, használat céljából pedig a 4. ábrán pontvonalasan jelzett állásába legyen emelhető. A (8) rúd a tömör sín (18) váltónyelvével a (19) rúd és a (20) szöglet emelő útján közvetlenül van kapcsolva, míg a csatornás sín (21) váltónyelvével egy állító és rögzítő kilincsmű útján kapcsolódik. Ez a kilincsmű két a csatornás sín egyik, illetve másik oldalán alkalmazott, egy-egy tolórúdra szerelt (22, 23) kilincsből áll, melyek a (21) váltónyelv egy üregének két oldalán alkalmazott (24), illetve (25) kapkapcsoló lemezével működnek együtt. Eme kapcsoló lemezek működő fölületei ferdén le vannak rézsülve úgy, hogy a kilincsek bekapcsolódása önműködően menjen végbe. A két kilincs oly helyzetben van egymással szemben elhelyezve, hogy az egyik pld. a (22) kilincs elmozdulásánál a másik (23) kilincset érje és ennek horgos végére egy sima alsó fölülettel bíró (26) bütykével fölszaladjon és így a (22) kilincs a 24) kapcsoló lemezből kikapcsolódjék, miközben a másik (23) kilincs a (25) kapcsolólemezbe önműködően bekapcsolódik. Ennek következtében a (22) kilincs által mozgatott váltónyelv a (22) kilincsből kikapcsolódik és a (23) kilincsbe bekapcsolódik és elreteszelődik úgy, hogy a (22) kilincs üresen visszatérhet és a váltónyelvet az átállított helyzetben elreteszelve hagyja. Ugyanez megy végbe ellenkező értelemben akkor is, mikor a (23) kilincsnek kell kikapcsolódnia, mint azt még ismertetni fogjuk. A (22), illetve (23) kilincs egy-egy (27) rúgó hatása alatt áll és egy-egy (28), ill. (29) tolórúdra van szerelve, melyek közül a (28) tolórudat egy kétkarú (30) emelő, a (29) kilincset pedig egy ugyancsak kétkarú (31) emelő mozgatja. A (30) emelő mozgatását a (8) rúddal egy kétkarú (34) emelő útján kapcsolt (32) tolórúd végzi, melynek görbe (33) hasítékába a kétkarú (34) emelő (35) pecke fogódzik, míg a (31) emelőt a (36) rúgó hatása alatt álló (37) tolórúd működteti, melyet a váltónyelv mozgat. Mikor a váltó a kitérőre áll és az egyenes sínszálból jön kocsi, ez a (2) pedálsínt