46668. lajstromszámú szabadalom • Állandó munkájú sebességváltoztató elektromos transzmissziók számára
Megjelent 1909. évi október hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46668. szám. Vll/g. OSZTÁLY. Állandó munkájú sebességváltoztató elektromos transmissiók számára. CLEJREN CHARLES MÉRNÖK BRUXELLESBEN. A bejelentés napja 1908 december hó 24-ike. Jelen találmány tárgya állandó munkájú sebességváltoztató elektromos transmissiók számára, mely lehetővé teszi a hajtott tengely sebességének az ezen tengely által legyőzendő ellenállással fordított arányban való változtatását,. míg a hajtótengely változatlanul azzal a sebességgel jár, mely a hajtó erőgép leggazdaságosabb teljesítményének felel meg. A találmány célja ennek automobilok hajtására való alkalmazásánál abban áll, hogy a hajtó motornak állandó sebessége mellett a kerekeknek sebessége önműködően akként változzék, hogy a hajtás a gördülési ellenálláshoz alkalmazkodjék. Minthogy a munka a hajtás erejének és sebességének szorzatával egyenlő a kerekek elforgatására fordított hajtóerő nagyságát, ha a munkát állandóan a hajtó erőgép normális sebességének megfelelő értéken tartjuk, a hajtás sebességének csökkentése révén megnövelhetjük; miután azonban a hajtás erejét bizonyos határon, a legyőzendő legnagyobb ellenállás és az adhasió által megszabott határon túl nem kell megnövelni, a sebességet sem kell az ezen maximális hajtó erőnek megfelelő mértéknél kisebbre redukálni. Világos tehát, hogy a sebességváltoztató működésének alsó határát az a minimális sebesség képezi, melyet a szüséges maximális hajtási ellenállás szab meg. A jelen találmány tárgyát képező, állandó munkájú sebességváltoztató egy elektromotorból áll, melynek egyik eleme pld. az indukáló elem, a hajtó tengellyel, míg a másik elem, a kerekekkel van összekötve. A hajtó erőgép egy dynamót működtet, mely az elektromotort a hajtáshoz szükséges árammal táplálja. Ha az elektromotornak két elemét tetszőleges mechanikai vagy elektromos kapcsolás segélyével azonos sebességű járásra kapcsoljuk át, akkor a kerekek a maximális hajtási ellenállásnak megfelelő minimális sebességgel fognak járni. Ha már most a kikapcsolás után, az elektromotor armatúrája tovább is ugyanakkora sebességgel jár, mint az idukáló elem, akkor a dinamónak csak az áramkör ohmikus ellenállását kell legyőznie és . így az csak kevés munkát fogyaszt. Ha a hajtási ellenállás csökken, akkor az elektromotorban érvényesülő hajtóerő az armatúrát az indukáló elemnél gyorsabban hajtani és a járműnek járását gyorsítani igyekszik, mig a dynamo, melynek most az elektromotorban fellépő ellenelekromótoros erőt is le kell győznie, nagyobb munkát fog emészteni. Ennek következtében a hajtótengelyen a
