46580. lajstromszámú szabadalom • Gyúró- és hengerlőberendezés turfa és más képlékeny anyagok megmunkálására

4. ábrán a 2. ábra B—B vonala szerint vett metszetben van föltüntetve; az 5. ábrán a gyúróberendezés alsó részén elrendezett kések egyike oldalnézethen és fölülnézetben van bemutatva; a 6. ábrán az anyagot sajtoló korongok egyike, a 7. ábrán egy tengelyen elrendezett két korong viszonylagos helyzete, a 8—10. ábrán a csavar meneteinek a csavar forgása közben a korongok kivágásaiban fölvett különböző helyzetei és a 11—20. ábrán a berendezés egy változata van föltüntetve. A gyúróberendezés a fémből készült (a) tokkal van körülvéve (1—4. ábra). A tok közepén van elrendezve a függőleges (b) tengely, mely az egymáshoz képest merőlegesen elrendezett késekkel van ellátva. A kések az (a) tokba fölülről tölcséreken át, elevátorokkal vagy más alkalmas módon adagolt képlékeny anyagot aprítják. A (b) tengely alsó részére két pár (cl, c2) kés van erősítve. Ezen kések ívalakban vannak kiképezve (5. ábra) és fölületeik ellenkező irányba vannak fordítva. A kések az anyagot az (a) tok alsó részén erősen összekavarják és az egyes anyagrészecskéket egymáshoz vetik úgy, hogy az anyagok a gyúrókészülék alsó részén kiképezett és a hengerlő- és sajtolóberendezés (g) tokjához vezető (bl) nyíláson át gyorsan kivezettetnek. A hengerlőberendezés hengeralakú tokja az (a) tokon kiképezett (al) karimára van csavarolva; a tok teljes hosszán a vízszintes (e) tengely halad át, mely a gyúróberendezés (a) tokján is áthatol és a berendezésből az (f) tömítőszelencén át kilép. A tengelyt a (h) főtengelyen alkalmazott kúpkerékáttétel mozgatja. A (d) tok alsó részén a hosszúkás (i) nyílások vannak kiképezve, melyek egymáshoz képest eltolva vannak elrendezve (2. ábra). Ezen nyílásokon a (j) acélkorongok vagy tárcsák nyúlnak át, melyek a tok tengelyére merőleges (k) tengelyre egyenként vagy kettesével vannak erősítve. A (k) tengelyt az (1) kúpkerekek hozzák forgásba. Az (e) tengelyen, mint magou a tetszőleges emelkedésű, kétmenetü (m) csavar van kiképezve, mely az (a) gyúróberendezés tokjában a (b) függőleges tengely mellett kezdődik és a (d) toknak kibocsátó részén, az (n) alakmásnál végződik. Az (m) csavar tehát az (a) tokba, a fölkavart anyag közé van vezetve, oly célból, hogy a (cl, c2) kések által egymáshoz vetett és a 3. ábrán föltüntetett nyilak irányában a (g) tok felé vezetett anyag továbbítása megkönnyíttessék. A csavarmenetek metszete hosszúkás trapéz alakjával bír, melynek nagyobbik alaplapja a csavarmenetek között levő (o) üreggel ívalakban van összekötve úgy, hogy az üreg falával együtt megfelelő sugarú körív képződik. A csavarmenetek külső részét a csavar határoló hengerének alkotója határolja, mely henger átmérője a csavart fölvevő (d) tok belső átmérőjénél valamivel kisebb. Két-két szomszédos csavarmenet között a csavaralakban vonuló (o) üreg, melynek falát a csavarmenetek keresztmetszetét alkotó trapéz nagyobb alaplapjához csatlakozó körív képezi, egymás után következő rézsútos támaszfölületek sorát alkotja, melyekhez a (j) korongok az (m) csavart körülvevő képlékeny anyagot erősen odaszorítják és héngerlést létesítenek. A (j) korongod a nedvességgel vagy vízzel túltelített anyagok sajtolásánál igen nagy szerepet játszanak, minthogy a túlságos mértékben jelenlevő nedvesség a sajtolási meggátolja. Ez különösen turfa megmunkálásánál lényeges. A csavarvonalban haladó (o) üregekbe nyúló (j) korongok (3. ábra), melyek az (m) csavarral együtt mozgattatnak, a képlékeny anyagokat henger lésnek vetik alá azáltal, hogy azokat a csavar magja és kerülete között levő télben vékony rétegekben folytonos sajtolásnak vetik alá. A képlékeny anyagokra a megmunkálás közben kettős hatás fejtetik ki. Ezen hatások egyike abból származik, hogy a csavarmenetek a csavar forgásával