46549. lajstromszámú szabadalom • Gőzvízlevezető

Megjelent 1909. évi szeptember lió 25-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46549. szám. V/d/i. OSZTÁLY. Gőzvízlevezető. DIETSCHE WILHELM KERESKEDŐ TODTNAUBAN. A bejelentés napja 1908 november hó 27-ike Elsőbbsége 1907 november hó 22-ike. Az eddigelé ismeretes önműködő gőzvíz­levezetők, melyeknél a víz és gőz hatásá­nak kitett részeknek kiterjedése és össze­húzódásai eszközli egy zárószelep nyitását és zárását, azon hátránnyal bírnak, hogy a szelepnek emelkedése a megfelelő részek­nek csekély mértékű kiterjedése és össze­húzódása folytán igen kicsiny. Ennélfogva a legelőször lecsapódott gőzvíz igen lassan folyik le és az ekkor jelen lévő kis át­ömlési köz betömődésének-veszélye áll fönn úgy, hogy teljes szelepzárás nem létesül­het többé és gőzveszteség áll elő. Ezen okból oly gőzvízlevezetőket java­soltak már, melyeknél rúgó segélyével nyitva tartott záró szelepnek, melyet a gőznyomás az először lecsapódott gőz víz­nek átfolyása után csak bizonyos beállít­ható ütközőig zárt, harangalakú kivágása az elfolyás további szabályozását eszközlő, grafitból álló kiterjedő testtel volt ellátva, mely fölmelegedésnél az ülék felé kiter­jedhetett. A grafitból álló kiterjedő test­nek alkalmazásánál azonban az a hátrány mutatkozott, hogy a kiterjedő grafittö­meg lehűlésnél csak néha tért vissza töké­letesen a szelepnek harangalakú kivágá­sába. A grafittestnek tömítő fölülete ugyanis a kiterjedése által fölvett helyze­tét majdnem egészen megtartja úgy, hogy a grafittestnek tömítő fölülete és a sze­lepülék közötti szabad köz mindinkább szű­kül. Ezen hátránynak kiküszöbölésére a jelen találmány szerinti berendezés olyan, hogy a grafittest minden egyes lehűléséinél ön­működően szoríttatik vissza teljesen a sze­leptestnek harangalakú kivágásába. A mellékelt rajzban a találmány tár­gyának egy példaképem foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrák függélyes hosszmet­szetben tüntetik f'öl a találmány szerinti levezetőt, két különböző állásában. A kétkamarás (a) szekrénynek fölső (i) kamaráját (1. ábra) a (k) csőtoldat segé­lyével a gőzvíz levezetőhöz kapcsoljuk, míg az (i) szekrénynek második, (1) kam­rájából való lefolyás az (m) csőtoldaton át történik. Az (i) és (1) kamarákat a (c) zárósze­lepnek (i) üléke választja el egymástól. A zárószelepet az (o) szeleporsó hordja, mely fönt az (í) kamarának (b) födőjében, lent pedig a (p) ütköző csapon van vezetve. Ez utóbbi csavarmenetek segélyével !az (a) szekrény (1) kamarájának fenekében kí­vülről beállíthatóan van vezetve és a (c)

Next

/
Oldalképek
Tartalom