46549. lajstromszámú szabadalom • Gőzvízlevezető

szelep záró mozgásának elejét a gőznyomás segélyével határolja. A (p) ütközőcsapba bemetszett meneteken vezetett (e) ellenanya biztosítja a csap helyzetét. Az (o) szeleprúdon ülő (h) csavaranyja, valamint a szekrény (1) kamarájának feneke között elrendezett (f) nyomórúgó a (c) szelepet, :a gőz- és víznyomással Sizemben, az orsónak a (b) födőhöz való ütődéséig törekszik fölemelni. A (c) szelepnek harangalakú kivágásában grafittömegből álló töltés van elrendezve, mely a bevezetésben említett kiterjedő test szerepét játssza és, mely fölmelegedésénél a szelepülék felé kiterjeszkedhetik, | a szelepnek zárását elősegíti és normális ! üzemnél nagyobb szelepemelkedést tesz lehetővé. A (g) grafittest (gl) visszavezető rűgóval van kombinálva, mely egyrészt az (o) szeleprúdon elrendezett (h) csavaranyára, másrészt pedig egy, a grafittesten nyugvó (g2) alátétlemezre támaszkodik. Ha az ismertetett gőz-vízlevezető tetszőleges gőzvízvezetékbe van /iktatva és nyomás nem uralkodik benne, akkor az (f) rúgó a (c) szelepet fölfelé nyomja úgy, hogy az (o) szeleprúd a (b) födőhöz ütközik.Ezen helyzet az 1. ábrában van föltüntetve. A szelepemelkedés ezen állásban igen nagy. Ha már most a gőzfűtőtestekbe, főzőkészülékekbe stb., melyekhez a gőzvízieve- ] zető kapcsolva van, gőzt bocsátunk be, akkor a hideg falakod való lecsapódás folytán először is nagy tömegű gőzvíz keletkezik, mely a fűtőtestekből és vezetékekből kihajtott levegővel a nagy szelepnyíláson át gyorsan távozhat. Mihelyt azonban annyi gőz jutott a fűtőtestekbe, főzőkészülékekbe stb., hogy az elvezetében állandó nyomás keletkezik, akkor ezen gőznyomás a (c) szelepet annyira zárja, amennyire azt a (p) ütközőcsap megengedi (2. ábra). Ez utóbbi említett akként van beállítva, hogy a szelep nem záródik egészen, hanem, hogy körülbelül 0 3—0*5 mm. magas szabad gyűrűs tér maradjon fönn. Ezen gyűrűs téren, ill. hasítékon szorítja át már most a gőznyomás a vezetékekben megmaradó, mindinkább fölmelegedő vizet. A víz hőfokának további növekedésűinél már most először is a szeleptest kivágásában lévő (g) grafittest terjed ki, miközben a (gl) vi sszavezető rúgót szorítja össze és ezáltal az átáramlási keresztmetszetnek csökkenését idézi elő. Ezt követőleg az (a) szekrénynek (1) kamarája is kiterjed, melynek fenekében a (p) ütközőcsap van vezetve, mely ezen kiterjedés folytán a szelep zárási mozgásának irányában mozog el és ezáltal a további és esetleg végül a szelepnek gőznyomás által eszközölt teljes zárását is teszi lehetővé. Ezen utóbbi az ütköző csapnak megfelelő beállítása által történik, mihelyt az összes víz eltávozott a vezetékekből s elvezetőből gőz jut ez utóbbiba. A teljes zárás után csakhamar meggyülemiik a víz, mely a levezetőnek kihűlését eszközli. A levezetőnek alsó (1) kamaráját azonkívül a külső levegő csakhamar oly mértékben hűti le, hogy észrevehető összehúzódás és ezzel a (p) ütközőcsapnak a szelep irányában eső mozgása létesül. Mihelyt' hirtelen sok víz gyülemlett meg, ia (g) grafittest ismét összehúzódik és a szelepnek átáramlási nyílását tágítani törekszik; emellett azonban a (gl) rúgónak feszültsége a (g) grafittestet tömítő fölületénél fogva biztonsággal eredeti helyzetébe nyomja vissza, az összehúzó hatást ily módon támogatva. A szelep zárását tehát maguk a föllépő viszonyok szabályozzák. Ha a gőzbeömlést megszüntetjük, akkor a nyomás fokozatosan csökken, addig, míg az (f) rúgó azt le tudja győzni úgy, hogy a (c) szelep ismét teljesen nyílik és a gőzvíznek utolsó maradéka akadálytalanul, gyorsan távozhat, miáltal a szelepüléken és a szeleptestnek tömítőfölületén lévő piszok leöblíttetik és eltávolíttatik. A szelep és szeleprúd célszerűen vasból, az (a) szekrény ellenben előnyösen vörösöntvényből vagy sárgarézből is készülhet. Ennek következtében a szelep és a szeleprúd nem oly mértékben terjednek ki, mint a szekrény. A szeleprúd azonkívül lehűlés ellen azáltal van lehetőleg biztosítva, hogy a szelepen átfolyó forró víz állandóan a rúd felé vezettetik, mert az (n) szelepülék lefelé egy, a sze-