46501. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelzőberendezés vasutak számára

míg ha nem induktív jellegű jelző ellenőrzőáramot alkalmazunk, lényegtelen, hogy a keresztkötéaek magas induktanciával bírnak-e vagy sem, mert magas induktancia nem induktív áram folyásának nem volna útjában. Jelen esetben a jelzőt ellenőrzőáram (D) primérforrása mint váltakozóáramú dinamógép van fölvéve. Eddig a rajz mindkét ábráján közös részeket írtuk le. Hogy azonban teljes berendezést tüntessünk föl, a következőkben előbb a 2. ábrán föltüntetett egyszerűbb elrendezését írjuk le. A jelzőt ellenőrzőáram (D) forrásából kiinduló áramkör a transzformátoroknak egymáshoz párhuzamosan kapcsolt (E, El) primértekercseléseit táplálja. Az (F, Pl) szekundértekercselések végeikkel az (A, Al) sínekhez vannak csatolva. Az (F) szekundértekercselés körülbelül a (2) blokk közepén, az (FI) szekundértekercselés körülbelül a (3) blokk közepén van a sinekhez csatolva. Ezen tekercselések mindegyik blokk jelzőáramának forrásait képezik. Az (1 és 4) blokkok hasonló módon láttatnak el árammal és pedig a rajzban föl nem tüntetett hasonló transzformátorok által. A (2) blokknál pl. az áram az (F) szekundértekercseléstől két áramkörben folyik. Az egyik a transzformátortól balra az (A) sínen, a (C) keresztkötésen és az (Al) sínen, át és a másik a transzformátortól jobbra az (A) sínen a (Cl) keresztkötésen és az (Al) sínen át vezet. Minhogy a (C) szalag elhanyagolható impedanciával bír a sinek között lévő potencialdifferencia a (C) szalagon lényegében nulla lesz, ami arra a pontra is áll, amelyen a (Cl) szalag van elrendezve. Bármi legyen is a különböző forrásoknak távolsága a szalgoktól vagy keresztkötésektől és egymástól és bármilyen legyen ily áramforrások neme és nagysága, valamely forrásból való áram a vágány azon részére szoríttatik, mely a forrás ellenkező oldalain határos (C, Cl) keresztkötések között fekszik. A rajz szerint a források közvetlenül a sínekhez csatoltatnak. Azonban lényegtelen, hogy az áramot a sineknek ily módon vagy közbenső berendezések vagy indukció által szolgáltatják-e. Miödegyik vágányforrásból tehát két áramkör indul ki, egy egy mindegyik oldalra. Szomszédos források között mindig lesz egy bizonyos pont, melyen a potenciálkülönbség a sinek köaött lényegében nulla és mely a síneket összekötő keresztkötés által határoztatik meg. Ha a két áramforrás között nincs vonat, akkcr a vá| gány által oly áramkörök létesíttetnek, melyek a jelző ellenőrzőberendezésektől függetlenül záratnak. Az ezeknek működteté! sére alkalmazott áram azáltal nyeretik, j hogy ezen vágányáramkörrel elektromosan I működtethető berendezés hozatik munkavonatkozásba, még pedig legjobban induktív vonatkozásba hozatik a sinekhez a keí resztkötéshez közel fekvő valamely ponton ! úgy, hogy az elektromosan működtethető berendezésektől vett áram a vágányáramkör azon részének elektromos állapota által | meghatározott értékkel fog bírni, j A (G, Gl, G2 stb.) tekercsek a sinekhez | induktív vonatkozásban állnak, ha a jelzőt j ellenőrzőáram az említett tekercsekkel j érintkező sineken folyik át. Ezen tekercsek ! legjobban a (C, Cl) stb. keresztkötésekhez i közelfekvó pontokon rendeztetnek el, melyek épp elég messze vannak a keresztkötésektől arra, hogy azok a tekercsek zavaró induktív befolyást ne gyakorolhassanak. Az ezen (G. Gl, G2) tekercsekből kiindúló áram a (H. Hl stb.) relaiskhez jut, melyek a helyi áramkört, azaz azon áramkört ellenőrzik, mely közvetlenül a szemaforok mozgását szabályozó elektromágnesekre hat. így a 2. ábrán ezen relaisk mindegyike mint solenoidtekercs van föltüntetve, mely működtetése esetén egy (H) emelő egyik végét lehúzza, míg ezen emelő másik vége (hl)-nél terhelve van. Ha a relaistekercsben áram van, a (b) kar a 2. ábrán (H3) kivételével az összeB relaisk számára megadott helyzetben lesz. A (B, Bl, B2) szemaforok a «biztos» helyzetbe mozgattatnak, ha a (J. Jl, J2) elektomágnesek gerjesztetnek. Az ezen tekercsek gerjesztésére szükséges áramok helyi forrásokból nyeretnek, melyek a 2. ábrán mint (K, KI, K2) telepek van-