46484. lajstromszámú szabadalom • Fűtésre és főzésre való gázkályha

mása alatt áll, melyben a kályha el van helyezve. Kzen nyomás alatt a levegő az (n) ajtó kivágása és az (m) nyak alatt a (k) keretbe áramlik és a (h) léghasítékokon át a széles finom gázáram mellett ugyanolyan finom széles légáramban az előbbi gázáramokkal érintkezve, fölfelé emelkedik. Minthogy a kályha zárva van, a levegő csak a hasítékon léphet be és pedig a kályhában állandóan maradó hőmérséklet mellett mindig egyenlő nyomás következtében. A kályha terét kitöltő égési gázok a hályha falain és huzamcsatornáin lenűlnek, a lángon ismét fölhevülnek és efölött fölfelé emelkednek. Ezáltal a lehűtött gázok a lángok oldalai felé oldalt áramlanak. Ezen mozgásnak a a lángokra gyakorolt nyomása által a széles finom lég- és gázáramok egymáshoz szoríttatnak, minek folytán a gáz és a levegő bensőleg összekevertetnek. A (k) keret és a szélső (s) csövek között lévő alsó (h') léghasítékon beáramló, látszólag egészen oldalt távozó légáramok hasonló okokból épp oly jól szoríttatnak a szélső csövekből kiáramló gázáramokba, mintha a gázáramokkal párhuzamosan fölemelkednének. A (k) keret szélesbítése és emelése által a (h') léghasítékok fölfelé is irányulhatnak és a többiekkel párhuzamosak lehetnek. Az égési gázoknak a láng felé való mozgását és fölhajtásukat a láng fölött egy fölül és alul nyitott (o) hengernek a láng fölött való elrendezése által vagy a kályha belsejében lévő (p) huzamcsatornáknak megfelelő elrendezése által (11. és 12. ábra) növelhetjük. Minél magasabban van különben egyenlő viszonyok mellett a (b) levezető csőtoldat elrendezve, annál nagyobb a levegő nyomása a (h) légbeáramlási hasítékok felé, annál gyorsabban áramlik be a levegő és annál finomabbaknak kell lenniök a (h) léghasítékoknak, nehogy levegőfölösleg legyen. A (h) léghasítékok szélessége továbbá attól függ, hogy egy vagy két oldal felé kell-e levegőt szolgáltatniok, hogy a gáz a Bunsen-lángzók módjára levegővel már előzetesen össze van-e keverve és hogy a gáz, ha előzetesen nem volna összekeverve, nem világító lánggal égetendő, tehát több levegő szükséges, mintha előzetesen összekevertetnek. A gáz számára való hasítékok szélessége rendszerint 075 mm., a levegő számára való hasítékok szélessége rendszerint 1 mm. A léghasítékok szélessége egymás mellett elrendezett hasítékok, tehát vízszintes lángzók esetén ne legyen több, mint 2.5 mm., és egymás fölött elrendezett hasítékok, tehát függélyes lángzók mellett ne legyen több, mint 5 mm., minthogy különben a találmány céljával ellentétben túlságos nagy légfölösleg volna. A hasítékok szélessége függélyes lángzóknál azon oknál fogva lehet nagyobb, mert azoknál a légáramok (a láng felé áramló és a kályhát megtöltő égési gázok nyomása által) a gázáramok között nagyobb mértékben szoríttatnak össze, mint fekvő lángzóknál. Az 5—13. ábrák a lángzóknak más foganatosítási alakjait tüntetik föl, melyek tetszőlegesen lehetnek kiképezve. Az 5. és 6. ábrákon látható lángzó áll a kiilső (k) gyűrűből és az összecsavarolt (e, f) lemezekből, melyek a gáz számára való (i) kiáramlási hasítékokat, valamint a lemezek kidomborodása folytán a (g) gázbevezető csatornákat alkotják, míg az (e) lemezek és a (k) keret és az összecsavarolt (e, f) lemezek egymáshoz való elrendezése által a (h) léghasítékok képeztetnek. Az egyes lemezek helyett ugyanazon célt üreges testek is szolgálhatják, melyeken az (i) hasítékok vannak bemaratva. A működési mód ugyanolyan, mint az 1—4. ábrák nyomán leíratott. A 12. és 13. ábrákon föltüntetett lángzó áll az egymás fölött elrendezett (s) csövekből, melyeken a gáz számára való (i) hasítékok vannak bemaratva. A (h) léghasítékokat az egyes (s) csövek és a fölső (q) lemez és a (k) gyűrű képezi. Emellett a keverés első sorban azáltal eszközöltetik, hogy a levegő a gázt alulról szög alatt éri. A keverék tehát gyorsabb és bensőbb. A lángok eszerint rövidek, az oldalnyomás folytán pedig szintén fölfelé irányulnak. Meggörbített csövek helyett ugyanoly előnnyel