46484. lajstromszámú szabadalom • Fűtésre és főzésre való gázkályha

egyenesek is rendezhetők el. Különböző lángzóknál a levegő a (k) keretbe, mint a rajzon látható, oly módon is áramolhat, hogy a keret alúl nyitva van, de a fenék nyílására, melyen keresztül a levegő beáramolhat, szorosan ráfekszik. A 7. és 8. ábrákon látható lángzó, melynek működése ugyanolyan, mint az előbb leírtté, az (e, f, q) lemezből és a fölül is részben zárt (k) keretből áll, melyek összecsavarolva a gáz számára való (i) hasítékot és a levegő számára való (h) hasítókokat képezik. Az (e, f) lemezek és a (k) keret fölső lemezének áttörései a levegő számára való (t) csatornákat és a gáz számára való (u) csatornát képezik. A lángzó, melynek csak a legalsó része van fóltiintetve, azáltal nagyobbíttatik, hogy mindig további két (e, f) lemez helyeztetik a már meglévő (e, f) lemezekre. A lemezeket üreges testek is helyettesíthetik, melyekbe az (i) hasítékok beraavatva vannak. A 9. és 10. ábrákon látható lángzó áll az (r) üreges testekből, a (k) keretből és a fölső (q) lemezből, melyek összecsavarolva a levegő számára való (h) hasítókokat képezik, míg a gáz számára való (i) hasítékok oldalt az (r) üreges testbe vannak bemaratva. A (h) léghasítékokból beáramló levegő az oldalt kiáramló gázt a (h) léghasítékok vízszintes távolságának megfelelően az (i) gázhasítétékokból többé-kevésbé szög alatt éri; csak a legfölső légáram halad a lánggal párhuzamosan fölfelé, minthogy a láng a fönt kifejtett okoknál fogva jelen esetben is fölfelé irányul. Mindezen lángzók teljesítőképessége az (i) hasítékokat képező további lemezek és üreges testek elrendezése által fokozható, anélkül, hogy nagyságuk jelentékenyen növekednék ; a teljesítőképesség azáltal is fokozható, hogy a hasítékok a karimáikon zegzugos vagy hullámalakú lemezek és üreges testek által képeztetnek és így szélesebbek lesznek Robbanások elhárítására, melyek azáltal származhatnak, hogy a gázt a kályhában ugyan, de nem nyomban a gázcsap megnyitása útján gyújtjuk meg, valamint légfölösleg elhárítására, ha csak a gázmennyir ség, nem pedig egyszersmind a légmennyiség is szabályoztatik, az alább leírt két berendezés szolgál, melyeknél a gázt csak akkor lehet meggyújtani, ha a lángzó a kályhából ki van forgatva. A gázcsap (1. és 2. ábrák) az alsó helytálló (20) tokrészből, a (22) lángzó csővel ellátott fölső forgatható (21) tokrészből és a (23) tengelyhez erősített, ezen tengellyel együtt forgó (24) csapból áll. (14. ábra). Az alsó (20) tokrészben körben haladó vízszintes (25) rovátka a (24) csap függélyes (26) furatával állandó összeköttetésben van úgy, hogy — ha vagy a (24) csap vagy a fölső (21) tokrész a (22) lángzócsővel elforgattatik — a gáz átáramolhat. Az (n) ajtó (d) lángzóval szoros kapcsolatban áll és a lángzóval együtt a (23) tengely körül forog. Alsó csuklóját a fölső (21) tokrész képeli, minek folytán, ha az (n) ajtó forog, ezen tokrész is elforog. Az (n) ajtó fölső csuklóját a (23) tengely körül forgó, a (28) zárókilinccsel ellátott (27) korong képezi; ezen zárókilincs a (23) tengelyen elrendezett, részben fogakkal ellátott (29) korong fölött oly módon csúszik, hogy a (23) tengely az (n) ajtó zárása alkalmával elforgattalik. Ha az (n) ajtó nyitva van, akkor a vele szorosan összekötött (d) lángzó is a kályhából ki van forgatva. A (23) tengely fölső végén a (30) jelzőtárcsa van megerősítve, mely a (31) zárókilincscsel együtt egy részben fogakkal ellátott, a levezető csőtoldaton lévő (32) kpr rang fölött csúszik és mellyel a (23) tengely ós vele együtt az alsó (29) korong ós a (24) csap elforgathatok. A (30) jelzőtárcsa mellett a kályhán a (33) mutató van elrendezve. A (30) jelzőtárcsa oly módon van beállítva, hogy a gáz csak egészen nyitott (n) ajtó és kiforgatott (d) lángzó mellett, tehát a fölgő (21) tokrész meghatározott állásánál a jelzőr tárcsának «gyújtás»-ra való forgatása által áramolhat ki. A tárcsának «gyújtás»-ra v^lp forgatása által a (23) tengely és vele együtt a (24) csap megfelelően elforgattatnak- Ha a gázt meggyújtjuk és az (n) ajtó zárása által a fölső (21) tokrész elforgattatik, a