46318. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses gáztávgyújtó
— 2 — 12. ábrán az áramelosztás kapcsolási sémája van föltüntetve, a 13—is. ábrákon kétlángú lámpa gázcsapjának különböző állásai láthatók, a 19. ábra több lámpa sorbakapcsolását tünteti föl, mimellett az egyes sorok párhuzamosan vannak kapcsolva, a 20. ábrán a berendezésnek a relais-n át való bekapcsolásának sémája, végül a 21. ábrán oly kapcsolási séma van bemutatva, melynél erős áramot alkalmazunk. Amint a rajzból látható, a gázvezetékek nyitása és zárása elektromágnes által működtetett kapcsolószerkezet útján történik, mely a (2) gázcsap (1) csapkúpját forgatja. Ivapcsolókerék gyanánt ismereretes módon a (3) akasztókerék van alkalmazva, melyet az (5) fegyverzethez forgathatóan erősített és ezzel együtt emelhető vagy sülyeszthető (4) akasztókilincs minden egyes löket után egy foggal tovább kapcsol. A kapcsolókerék (6) tengelye az (1) csapkúppal úgy van összekötve, hogy vele együtt mozogni kénytelen. Az egyes készülékek összes csapkúpjait a készülékek elektromágnes által működtetett kapcsolószerkezete a nyitó mozgás kezdetétől az oltó mozgás befejezéséig 360°-kal forgatja el. így pl. a 6—11. ábrákon két készülék csapkúpjai vannak föltüntetve, melyeknél a kiáramló gáz egyidejűleg gyújtatik és a lángok egymás után oItatnak. Amint a rajzból látható, az előbb oltandó lángok csapjai és csapkúpjai kivágásokkal vannak ellátva, melyek úgy vannak méretezve, hogy az ezekhez tartozó' gázvezetékek zárva vannak, míg a többi készülékek gázvezetékei nyitva maradnak. A fönti példánál a mozgások elosztása a következő: Ha pl. két oltási időről van szó, az összes csapkúpok forgása három részre van osztva. A forgás első harmadában az összes gázvezetékek nyittatnak, ezután a gáz gyújtatik és a mozgási szakasz befejezése előtt a szikrainduktor kikapcsoltatik. A 6. és 9. ábrák ezt a helyzetet tüntetik föl. Bizonyos idő után a kapcsolószerkezet a csapkúpokat tovább forgatja és a készülékek egyik részének gázvezetékei a forgás második harmadának befejezése előtt záratnak (7. és 10. ábra). Tetszés szerint meghatározott idő múlva a forgás utolsó harmada alatt a kapcsoló mű a még égő lámpák többi részének gázvezetékeit zárja és az összes lámpák csapkúpjait a nullahelyzetbe vezeti vissza (8. és 11. ábra). A 6—11. ábrák a csapkúpok állásait a három mozgási szakasz véghelyzeteiben tüntetik föl. A 12. ábra egyes készülék kapcsolását mutatja be. Az áram a (9.) kapocsnál megoszlik és egyik része a (10) elektromágnesen keresztül a (.11) kapocs felé halad. Valahányszor az áram záratik és ezután nyittatik, a (10) elektromágnes az (5) fegyverzetet magához vonzza, illetve szabadon bocsátja és ily módon a kapcsolószerkezetet mozgatja. Az áram másik része a (9) kapocstól a (12) rugóhoz vezettetik. Ha az (5) fegyverzetet a (10) elektromágnes magához vonzza, a (4) akasztókilincsen elrendezett (13) szigetelőrész a (12) rúgó a (14) csavarhoz, szorítja, mely a (15) rugóval fémes összeköttetésben áll. A (3) kapcsoiókeréken a (16) bütyök vagy nyomó rész van alkalmazva, mely az első mozgási szakasz folyamán a (15) rugót a (17) csavarhoz szorítja, miáltal kontaktus létesíttetik. Innen az áram a (19) árammegszakító pecken és a (20) rúgón át, a (IS) szikrainduktor primér tekercsein keresztül a (11) kapocshoz áramlik, miáltal a szikrainduktor is működésbe lép. A szikrapályában lévő átütő szikra nagyobbítása -és a megszakító szikra kisebbítése céljából ismeretes módon a primér tekercs megszakító szikrapályájához párhuzamosan a (21) sűrítő van kapcsolva. A (18) induktor, valamint a (21) sűrítő a (23) szigetelő hüvelyben vannak elrendezve (1. és 2. ábra). Ez utóbbin van alkalmazva az áramszakító is. A szekundér tekercsben keringő magas feszültségű áram a tokfödőn át szigetelten vezettetik és, mint az 1. ábrából látható, a lángzó belsejében át a lángzó fölső (22) részébe áramlik. Az 5. ábra a. lángzófejhez való nyomdai-
