46318. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses gáztávgyújtó

- 3 — más áramvezetést tüntet föl. A szekundér tekercselés másik vége a tokhoz van kap­csolva. A (22) lángzórész a (24) szalonnakő vagy más hasonló szigetelő útján van a lángzó tokjától elszigetelve. A magas fe­szültségű áram a szikrapályát a (22) lángzó résztői a (25) tárcsáig átüti, mely tárcsa a lángzó tokjával fémes összeköttetésben áll. Ha a szikrapálya működésbe lépett, a csapkúp a gázvezetéket nyitja és a kiáramló gáz, illetve levegő és gáz keveréke meg­­gyújt.itik. Emellett a csapkúp és a csap és a csap bevágásai úgy vannak szer­kesztve, hogy először csak csekély meny­­nyiségű gáz és folytatólagos mozgás után lassanként mindig több és több gáz áram­lik be, míg csak az első mozgási szakasz befejezése előtt a csap egészen nyit-tatik. Amint ez az eset bekövetkezett, a (16) nyomórész (3. és 12. ábra), mely a (3) kapcsolókerékhez van erősítve, más hely­zetbe jut és a (15) rúgó ezt a mozgást követi. Ekkor a (15) rúgó és a (17) csa­var érintkezése megszűnik és a szikrain­­duktor kikapcsoltatik. A 13—IS. ábrák kétlángú gázlámpa csapkúpjának helyzetét tüntetik fül a há­rom mozgási szakasz véghelyzeteiben, ami­kor az egyes lámpák két különböző oltási idejét tételezzük föl. Ha több gázláng keltő­nél több oltási idővel van alkalmazva, a csapkúpon és csapon az oltási idők számá­nak megfelelő számú csatornát rendezünk el. Ha az oltási idők számát (n)-nek vesz­­sziik, a csapkúpnak 360°-os körű ¡forgása (n 1) mozgási szakaszra ősz tátik. A 19. ábra az egyes készülékeknek a 12. ábrán látható kapcsolás szerint eszközölt egy­másután való kapcsolását tünteti föl, mely­nél a köröcskékkel és pontokkal jelzett egyes készülékek csapjai és csapkúpjai a már említett módon egyenlők vagy külön­bözők, aszerint, amint az ezekhez tartozó lángokat egyidejűleg vagy egymás után kell oltani. Az áram, melvet tetszőleges (29) áramforrás szolgáltathat, óramű és a (28) relais által tetszőleges pillanatban annyiszor záratik és szaldttatik meg, amint a leírt kapcsolómozgás azt megkívánja. Ez esetben több ily áramkör párhuzamosan kapcsolható és az óramű és a (28) relais útján közösen működésbe hozható. A 20. és 21. ábrák ugyanezen vezeték­elrendezést a (26) relais közbeiktatásával tüntetik tol. Ezen elrendezés nagyobb vá­rosokban alkalmazható, ahol a (31) erős­áramú áramforrás vagy villamos telep áll rendelkezésre és az áram a (27) áramhá­lózat tetszőleges helyeiről nyerhető. A 21. ábrán az összes relaisk a (30) gyűrűveze­tékbe vannak kapcsolva és a központból a (28) óramű útján a (32) kapcsoló közvetí­tésével vagy kézzel hozhatók működésbe. A relaisk az ezek által bekapcsolandó áram­körök súlypontjába helyeztetnek; az áram a közelben lévő háló (27) kábeljéből vagy tetszőleges áramforrásból nyerhető. ' o Szabadalmi k;knyi:k. Elektromos gáztávgyújtó, melynél a gázlámpák gyújtása céljából a szikra­pálya az egy irányban forgó kapcsoló kerék által kormányzott gázcsap nyitó mozgása alkalmával lép működésbe, az­által jellemezve, hogy a szikrapálya pri­mér áramköre a gázcsap nyitó mozgása alkalmával a gázcsapot kormányzó (3) kapcsolókereken elrendezett (16) bü­työk vagy nyomórész által, a primér áramkörbe kapcsolt szigeteit kontaktus közvetítésével záratik. Az 1. igényben védett elektromos gáz­­távgyújtó foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szikrapálya primér áramkörének áramszakítója az 1. igény­ben védett kontaktusnak megfelelő és ez előtt szikrapálya prim áráramkörébe kap­csolt- második szigetelt- kontaktusból és a (13) nyomórészből áll, mely utóbbi az elektromágneses berendezés által befo­lyásolt (4) kapcsoló vagy akasztó kilin­csen van elrendezve. Az 1. és 2. igényben védett elektromos gáztávgyújtó foganatosítási alakja, az­által jellemezve, hogy a szikrapálya pri­mér áramkörébe kapcsolt szigetelt kon­taktusok a (17), illetve (14) kontaktus­csavarból és a (15), illetve (12) kon-ÍÍBÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom