46205. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes négyzetbe vető gép

- 3 — szögeket, amelyekkel a (12) tárcsát működtetni akarjuk, arról az oldalról helyezzük be, amelyiken a tárcsa van, hogy ezeknek hosszabb kiálló végei erre az oldalra kerüljenek, a többi szögek hosszabb végeit a másik oldalon hagyjuk. Ha az áttételt változtatni akarjuk, pl. úgy, hogy csak minden hatodik csapszög kapcsolódjék a (12) tárcsával, akkor egyszerűen a megfelelő csapszögeket (a kiállók közül minden másodikat) az (i) sasszögek eltávolítása után a működő oldalról kihúzzuk és megfordítva a másik oldalról helyezzük be. A láncnak a kapcsolkózás helyén való alátámasztása céljából közvetlen a (12) tárcsa mellett a lánc fölött és alatt egy-egy (30, 31) vezetőkorongot rendezhetünk el. Mint már említettük, a magkiszórás a (11) vetőtengellyel együtt forgó (14) korongra szerelt (13) kanalak segélyével történik; célszerűen egy-egy korongon annyi kanalat rendezünk el, mint aháuy foga van a (12) hajtótárcsának úgy, hogy minden egyes fog elforgatása alkalmával egy-egy kanál üríttetik ki. Minthogy emellett a lánc egyenlő sebeséggel haladván a kocsival, az időegységre a befutott úthosszal megegyező lánchosszak esnek, azért az a távolság, amelyre az egyes kanalak áltál kiszórt magok vagy magcsomók egymástól esni fognak, pontosan meg fog egyezni a működő csapszögeknek egymástóli távolságával. Ez a körülmény nagy könnyebbségére van a gépet kezelő személyzetnek, amennyiben, hogy ha meg van adva az a távolság, amelyre az illető magot el kell vetni, akkor egyszerűen a lánc csapszögeit ugyanerre a megadott távolságra állítja be. Ez okból azonban lehetőleg rövid szemekből kell összeállítanunk a láncot, hogy minél nagyobb számú csapszöget kapjunk s ennélfogva közelítőleg minden szükséges távolságra (a tervezet szerint cm.-enként) be lehessen állítani a láncot. Szükséges azonban másrészről, hogy a lánc egész hosszán egyforma távolságnyira essenek egymástól az előálló csapszögek, ami csak úgy vihető keresztül, ha az összes csapszögek száma a beosztott csapszögcsoportok szögeinek számával maradék nélkül oszható, így pl. ha oly távolságra akarunk vetni, hogy csak minden 7-ik csapszög működtesse a hajtótárcsát, akkor az összes csapszögek számának héttől maradék nélkül oszhatónak kell lennie. Minthogy azonban az olyan szám, amely az összes képzelhető vetési távolságoknak megfelelő számokat tényezőkül bírja, oly nagy lenne hogy annak megfelelő láncot gyakorlatilag előállítani nem lehetne, azért úgy járunk el, hogy esetenként a beállításnál a láncból szükség szerint annyi szemet veszünk ki, ill. annyi új láncszemet iktatunk be, hogy a csapszögek száma az illető tényezővel maradék nélkül osztható legyen. Tekintve továbbá, hogy minden láncszemben két csapszög van s ennélfogva a csapszögek összege csak párosszám lehet, azért az esetben, ha a tényezők többszöröse páratlan szám, szükséges egy a 3. ábrán (a3, b3)-al jelölt különleges hármas láncszemet beiktatni. A lánc egyes szemek betoldása, ill. eltávolítása folytán beálJó hosszváltozásainak megfelelően az alátámasztó görgők valamelyikét, pl. a (10)-el jelöltet beállíthatóan kell elrendeznünk, hogy annak beállításával a lánc mindig kellően kifeszíthető legyen. A lánc szerkezete természetszerűleg nincsen a rajzon föltüntetett alakhoz kötve, főkellék csupán az, hogy a (d) csapszögek tetszőlegesen beállíthatók legyenek. így pl alkalmazhatunk olyan vastagabb láncszemeket is, amelyeknél a csapszögek nem szolgálnak egyúttal a szem forgáscsapjául, hanem efölött vannak a láncszemek megvastagított testében hosszirányban eltolhatóan és egy-egy fölülről alkalmazandó csavar segélyével rögzíthetően ágyazva úgy, hogy a csapszögek beállításánál nem szükséges az egyes láncszemeket szétszedni, hanem csak a különálló szögeket toljuk el jobbra vagy balra. A lánc hajtása ugyancsak tetszőleges más módon is történhetik. A 6., 7. és 8. ábrán különféle beállítható kanálszerkezetek vannak föltüntetve. E ka-