46205. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes négyzetbe vető gép

2 -nak fölékelve a szintén speciális (13) vetőkanalakat bordozó (14) vetőkorongok, amelyek oldalirányú helyzete a közéjük helyezett, megfelelő szélességű és a tengely mentén eltolható (15) karmantyúk kellő megválasztása által változtatható. A mag egj (16) magládából célszerűen hajlékony anyagú (17) csöveken vezettetik le a kanalak alatt elrendezett (18) magvályúba, amelyből a kanalak a magot kimerítik és a tengely körül hordozva a fölül alkalmazott, a magok időelőtti kihullását megakadályozó (19) hengerkefe alatt elvezetve a (20) csoroszlya tölcsérébe szállítják. A csoroszlyák elrendezésének újszerű módja szintén a jelen találmány körébe vág. Ugyanis az egyes csoroszlyák rugalmas (21) tartókon vannak fölfüggesztve, amely tartók valamennyien egy (22) keret egyik oldalát képező (23) tengelyen vannak oldalirányban eltolhatóan és (24) karmantyúk segélyével beállíthatóan ágyazva. A (21) tartórugúk végei, a reájuk erősített csoroszlyákkal szabadon állanak úgy, hogy rugalmasságuk mértéke szerint föl-le lenghetnek s mozgásuk csakis lefelé van egy (25) keresztrúd által határolva. A rúgóhatás szabályozására a keret oldal tartóiban egy (26) rúd van előre-hátra beállíthatóan ágyazva. E rudat előbbre hozva a rúgóhatás csökken, mivel a rugók igénybe vett része meghoszszabbodik, ellenben hátrábbtolva a rúgóhatás növekedik. A rúgóhatás ezenkívül még a (23) tengely megfelelő beállítása (elforgatása) által is szabályozható. Ily módon az összes csoroszlyák az eddigi súlyhatás helyett rúgóhatás alatt tartatnak a talajra leszorítva. Az egész (22) keret előlső részén a kocsiváz megfelelő tartórészeiben forgathatóan van ágyazva, míg hátsó része célszerűen (27) láncokon függ a hátsó (3) tengely alatt amely láncok segélyével a szükségszerinti magasságra beállítható. A csoroszlyáknak a függélyes irányban való finomabb beállíthatása céljából azok a (21) tartókra eltolhbtóan és pl. csavarok segélyével rögzíthetően vannak megerősítve. Használaton kívül a csoroszlyakeretet alkalmas emelőszerkezettel fölemelhetjük anynyira. hogy a csoroszlyák a földet ne érintsék. Ugyanekkor a vetőtengelyt is mozgáson kívül helyezzük, ami célszerűen egy a kocsitengelyen a (4) lánckerék és a (2) járókerék közé iktatott ismert szerkezetű (28, 29) körmös kapcsolás megfelelő beállítása által érhetünk el. Az (1) lánc egy célszerű kiviteli alakjának. szerkezete és működése a 3., 4. és 5. ábrán látható. Az (a, b, c) láncszemek a (d) csapszögek által tartatnak össze, amely csapszögek egyrészt a láncnak a (6) lánchajtókerék által való mozgatására s másrészt ezen mozgásnak a vetőtengelyt hajtó (12) tárcsára való átvitelére szolgálnak, ecélból a (6) kerék kerületén két kiugró a láncszemeket közrefogó s a csapszögek távolságának megfelelő fogazással ellátott (e, f) karimával bír úgy, hogy a csapszögek mindegyike egy-egy fogközbe kapcsolódik. A csapszögek a lánc két oldalán különböző hosszra állanak ki, aszerint amint azokat a lánc egyik vagy másik oldaláról helyezzük be. A kiálló hosszabb szögvégek síkjában áll a vető tengelyre ékelt (12) hajtótárcsa, amelynek fogazása tehát csupán csak a kiálló szögvégekkel kapcsolódik. Ennélfogva aszerint, hogy mennyi hoszszabb csapszöget rendezünk el a lánc azon oldalán, amelyiken a (12) tárcsa van, annyi csapszög fog e tárcsa fogaival kapcsolatba jönni és annyiszor fog a tárcsa egy-egy fogtávolsággal elforgattatni, míg a többi csapszögek hatástalanul haladnak el mellette. Ha pl. a 3. ábrabeli beállításnál a lánc fölső oldalán gondoljuk a (12) hajtótárcsát, akkor ez esetben csak minden harmadik csapszög fogja a tárcsát egy-egy foggal elforgatni, míg a többi szögek elhaladása közben a tárcsa áll. A (d) csapszögek rögzítésére azok célszerűen egyik oldalt (g) gyűrűs megvastagítással, míg másik oldalukon ráhúzott különálló (i) sasszöggel vagy esetleg csavarral rögzített (h) gyűrűvel vannak ellátva. Ezen elrendezésnél tehát azokat a csap-