46172. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses mechanikus erőátvitel

Megjelent 1909. évi augusztus lió 19-én. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46172. szám, V/e/1. OSZTÁLY. Elektromágneses mechanikus erőátvitel. HUGUENIN ALBERT MÉRNÖK ZÜRICHBEN. A bejelentés napja 1908 szeptember hó 2-ika. A modern gépépítés törekvése mindinkább oda irányul, hogy úgy a munkát szolgáltató, mint a munkát fölvevő gépek forgógépek gyanánt képeztessenek ki. Ennek következménye a gőzturbinák, turbofúvók, turboszivattyúk, valamint az elektromos generátorok és motorok gyors fejlődése. A munkát szolgáltató és a munkát fölvevő gépek, hacsak lehetséges, közvetlenül kapcsoltatnak össze vagy pedig a munka elektromos átvitel útján közvetíttetik; ennek folytán minden esetre szükséges oly erőátvitel forgó tengelyek között, amelyeknél egyrészt közvetlen kapcsolás vagy meg nem engedhető, vagy nem is lehetséges és másrészt ar elektromos átvitel igen bonyolult volna és az eddig ismert egyéb erő- | átvitelek mechánikai nehézségek miatt nem feleltek meg. Az ezen esetekben leginkább alkalmazott szíj- és kötélhajtásos erőátvitel alkalmazása azonban igen korlátolt, mert pl. a kerületi sebesség mintegy 25—30 méteren túl nem növelhető. Nagyobb kerületi sebességeknél, milyenek pl. gőzturbinák számára gyakorlati szükségletet képeznek, már meglehetősen jelentékeny centrifugális erők állanának elő, metyek a húzó közegnek közlőműkorongokhoz való szorító hatását és egyszersmind a súrlódást is jelentékenyen csökkentik minek folytán aránylag csak kis kerületi erőt lehet átvinni. Ehhez járul, hogy különösen közönséges szíjhajtásnál nagyobb kerületi erők átvitele már azok oknál fogva sem lehetséges, mert a húzóközeg túlcsekély szilárdsággal bír. Az összes szíj- vagy kötélerőátvitelek főhátránya pedig az, hogy az átvivő közeg s a korongok között föllépő súrlódástól függenek, aminek mindig bizonytalan átvitel a következménye. Az átvitel ezen neménél azonkívül az átvivő közegnek nemcsak húzó, hanem húzott részében is meglehetősen nagy húzóerőnek kell jelen lennie, mert különben a szükséges szorító I hatás nem jöhetne létre. A húzóközeg mindkét felében uralkodó húzóerők összegezéséből előálló nagy szorítóhatás folytán a tengelyeken is nagy nyomás lép föl, ami különösen gyorsan forgó tengelyeknél igen hátrányos. Jelen találmány oly erőátvitel létesítését célozza, melynél ezek a hátrányok ki vannak küszöbölve és különösen a húzóközeg mindkét felében levő húzóerők, valamint a tengelyekre és csapágyabra kifejtett nyomás a lehető legcsekélyebbre csökkentetik. A húzóközeget oly anyagból kell továbbá