46135. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

Megjelent 1909. évi augusztus hó 14-én. MAGY. SZABADALMI K1R. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46185. öMám. XX/a. OSZTÁLY­Rugalmas kerék. HERZKA ARTHUR KERESKEDŐ BESZTERCZEBÁNYÁN. Pótszabadalom a 42375. sz. törzsszabadalomhoz. A. bejelentés napja 1908 szeptember hó 14-ike. A 42375. számú törzsszabadalomból oly rugalmas kerék vált ismeretessé, melynél a kerékagy és kerékkoszorú között egy hyd­raulikus, merülő dugattyúkból álló beren­dezés Tan közbeiktatva. Eme merülő­dugattyúk egyoldalúan hatnak és ezért a dugattyúhengerek is csak egyetlen össze­függő folyadéktömeggel vannak töltve. Találmányom tárgya a törzszabadalomban védett rugalmas kerék oly foganatosítási alakja, melynél a dugattyúk merülődugattyúk helyett mint dugattyúrudas dugattyúk van­nak kiképezve, tehát kettős hatásúak úgy, hogy a rendszerben magában is két egy­mástól elkülönített folyadéktömeg van el­rendezve, mely két folyadéktömeg a löké­sekét jóval tökéletesebben veszi föl, mint a törzsszabadalomban alkalmazott egyetlen folyadéktömeg. Ezenkívül még egy külön­leges szelepelrendezés is van alkalmazva, mely akként működik, hogy a megterhelt dugattyú által kinyomott folyadék áramlási sebességét lefékezze, a meg nem terhelt dugattyúk által beszívott folyadékot pedig szabadon átáramolni engedje. A csatolt rajzokon az 1 ábra a találmány tárgyát képező kerék általános elrendezési rajza, a 2. ábra a kerékagy nézete, részben met­szete nagyobb léptékben, a 3. ábra metszet a 2. ábra III—III. vonala szerint, a 4. ábra metszet a 2. ábra IV—IV. vonala szerint, az 5. ábra a szelep keresztmetszete, a 7. ábra V—V. vonala szerint nagyobb lépték­ben ábrázolva, a 6. ábra metszet az 5. ábra VI—VI. vonala szerint és a 7. ábra a szeleptányér fölülnézete. A megrajzolt foganatosítási alaknál a törzsszabadalomból ismert (c) persely (h) vezetőhornyára a gyűrűben sugárirányban elrendezett (e) hengerekben mozgó (f) du­gattyúk (fl) dugattyúrúdjai támaszkodnak; a dugattyúk az (e) hengerekben két (1), iletve (2) kamarát létesítenek. Az (1) kama­rák a gyűrűalakú (3) furat, a (2) kamarák pedig az ugyancsak gyűrüalakú (d) furat közvetítésével közlekednek egymással, még pedig az (1) kamarák közvetlenül vannak a (3) furattal kapcsolva, a (2) kamarák pedig egy különleges szelepszerkezet útján vannak a (d) furattal összekötve. Ez a szelepszerke­zet a 4 — 7. ábrán látható és egy az (e) henger fenekét képező, a henger falába be­csavart (4) szelepházból és az ebben elhe­lyezett (5) szeleptestből áll, melynek kerü­letén (6) kimetszései vannak. A szeleptest löketét a (9) ütközők határolják, melyek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom