45914. lajstromszámú szabadalom • Csatlós összeköttetés elő- és hátsóaljjal bíró járművekhez

melybea az (5) csapok fixen beerősítvék és ' melynek nyílásán a keresztcsapokat alkotó (20) csaporsó van átdugva. A (2) résszel egy (9) födéllel elzárt (7) tok van szilárdan összekötve, mely koszorútalp gyanánt és a függőleges (8) csinszög vezetékeül szolgál olyképen, hogy a szög orsója a födélben, az alsó (10) menetes részén ülő, kivülről hengerded (11) anya pedig a tok fenekén elrendezett (12) vezetékhüvelyben csúszást végezhet. A (8) csinszög fönt egy (13) villában végződik, mely a keresztcsukló törzsét veszi körül úgy, hogy a (20) csaporsó a (13) villán is áthatol. A (7) tokban tetszőleges számú (14, 15) ; rúgó van elrendezve, melyek egyrészt a (9) födélhez, másrészt pedig a (11) anyától hordott (16) tárcsához támaszkodnak és ezáltal a csinszöget erősen lehúzzák. A keretnek a csatlóskötés hosszirányára keresztben álló (17, 17") részei alsó részükön le vannak gömbölyítve és pedig úgy hengeresen a (20)_ csaporsó tengelye körül (3. ábra), mint rövid görbülettel (18, 19)-nél (2. ábra), úgy hogy a csatlóskötés két része egyaránt végezhet egymáshoz képest a (20) csap- j orsó körül (3. ábra), mint az I. és II. nyilak I irányában (2. ábra) föl- és lefelé elforgást. Utóbbi mozgásoknál a keret csak egyik keresztrészével támaszkodik az aljzatra és pedig olyképen, hogy az I. nyíl irányában történő mozgásnál a keret csakis (19)-nél fekszik föl a födél fölső oldalán, míg a II. nyíl irányában végzett mozgás esetén (18)nál. Ezen függőleges mozgásoknál és pedig úgy az I., mint a II. nyíl irányában történő mozgásoknál a (14) és (15) rugók összenyomódnak, mivel e mozgások a keresztcsuklónak és ezzel a (8) csinszögnek emelését idézik elő, akárcsak {18)-nál, akár pedig csak (19)-nél támaszkodik a keret. A keretnek (17, 17') keresztrészei nincsenek a (8) csiríszög axisától egyező tá volságban, a (17') közelebb fekszik ehhez" mint a (17). Ezáltal a kocsirúd súlya egyen^ súlyozva van. A rugók azután nagyobb emelőkaron működnek, a lefelé és fölfela történő mozgásokkal szemben tehát a rúd súlya dacára körülbelül egyforma ellenállást fejtenek ki. A (7) tok nem lényeges része a csatlóskötésnek és csupán a rugók megvédésére szolgál. Szükséges azonban a (8) csinszög vezetése; tehát csakis a (9) rúdtárcsának kell valamilyen a hátsóalj számára: való összekötő taggal birnia. Lényegtelen továbbá a rugók és a tok helyzete ; ezek ép úgy rendezhetők el az ábrákon föltüntetett módon az (5, 20) keresztcsukló alatt, mint fölötte. A 4—6. ábrákon bemutatott kiviteli példa összeállításában annyiban tér el az előbbenitől, hogy a kocsirészeknek (kocsialjaknak) egymáshoz képest való elforgása nem a hossztengely körül és nem csupán a (20) csapok körül történik, hogy itt egy külön (21) csap is el van rendezve, mely a (3, 17) kerettel szilárdan egy darabbá van egyesítve. Ez a (21) csap az egyik kocsialjnak (akár az elő-, akár a hátsóaljnak) (22) állványában forgathatóan, vagy hosszirányban eltolhatóan van rendezve, mely célból a (22) részek között két (23, 24) harántrúd van elrendezve, melyeken a (21) csap áthatol. A csap (25) végén csavarmenetekkel van ellátva, melyekre a (26) anya van fölsrófolva. Ezenkívül a csapra még egy (27) spirális nyomórúgó van fölhúzva, mely egyrészről a (26) anyára, másrészről a (23) harántrúdra támaszkodik. A (3, 17) kerettel szilárdan összekötött (28) ütközőnek tetőszerű (29, 29) fölső oldalaiba a haráutrúdnak alsó oldalai az előaljnak a hátsóaljhoz képest való elfordulásánál beleütköznek, miáltal ez a mozgás határolva van. Ez a mozgás tetszőleges más módon is, például a (21) csappal szilárdan összekötött rúgós ék . és a (24) harántrúdban kiképezett bővített horony által is kivihető A két kocsialj tehát a, (21) csap tengelye körül egymáshoz képest elfordulhat, azonban a (27) rúgónak összenyomása által egymástól való távolságát is változtathatja, miáltal a hirtelen föllépő vonóerők csak enyhítve adódnak át a másik kocsialjra és így indításnál a vonóállatokat kiméljük. A i 4—6. ábrákon látható berendezés az 1—3.