45914. lajstromszámú szabadalom • Csatlós összeköttetés elő- és hátsóaljjal bíró járművekhez

ábrákon láthatóval egyesíthető is úgy, hogy úgy a keresztcsuklóban a csinszög és a (20) csapok körül, mint a (21) csap körül egyidejűleg következhet be az elforgás. A 7. és 8. ábrák az ismertetett tárgynak egy egyszerűbb kiviteli alakját tüntetik föl. Az 1—6. ábrák (20) csapjai itt elmaradnak és a kocsialjaknak hossztengelyükben való elforgása csakis a (21) csap körül történik; a (3) keret helyett egy (30) emelő van elrendezve, melyet a (8) csinszög (13) fejével a kocsi hossztengelyére keresztben álló (31) csuklóscsap forgathatóan köt össze és mely (18) és (19) nyomópontjaival a (7) rúgótok (9) födelén kiképezett gyűrűfölületre támaszkodik. Ennél a kiviteli alaknál a (30) emelő ürösre van kiképezve, a (13) csinszögfej tehát nincsen villásra alakítva. Az emelő azonban tömör is lehet, a csinszögfej pedig villaalakura is kiképezhető anélkül, hogy ez a körülmény a hatást valahogyan befolyásolná. Ennek a kiviteli alaknak egj további eltérése abban áll, hogy a (7) tok a (9) födéllel egydarabból van előállítva és lent teljesen nyitott. A (11) anya egy széles karimaszerű (32) tárcsával van ellátva, mely külső segélyével a (7) tok falának belső oldalán talál vezetést. Hogy milyen rugót, acél-, bronz-, gummi-, húzó-, vagy nyomó-, vagy pedig lemezrugót használunk, teljesen lényegtelen. E csatlóskötés által az előalj a hátsóaljjal biztosan van összekötve, a jármű fordulóképessége még nagyon egyenetlen úton is, sőt a kocsirészeknek egyenlőtlen megrakása esetén is a legcélszerűbben biztosítva van. A kocsirészek árkokon, vagy gödrökön való áthaladásnál egymás fölé csuklani képesek attól függetlenül, hogy épen milyen forduló állásban vannak. Ez a csuklás azonban nem ellenállásnélküli, hanem fékezett úgy, hogy az előalj a rúddal nem végez lengő mozgást, tehát a rúd a vonóállatokat sem sértheti meg ütés által. A kocsirészek függőleges mozgásainak ez a fékezése ugyanolyan hatással következik be akár egyenesen, akár jobbra, vagy balra kanyarodva halad a jármű. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csatlós összeköttetés két, vagy több tengelyű részekből álló járművek elő- és hátsóalja között, azáltal jellemezve, hogy az egyik kocsialj egy csinszöget körülvevő, arra merőlegesen álló lemezzel, vagy koszorútalppal bír, melyhez a másik kocsialjnak a csinszöget körülvevő része rúgóhatás alatt utánengedően szoríttatik. 2. Az 1. alatt igényelt csatlóskötés kivitele, azáltal jellemezve, hogy a csinszög az egyik kocsialjjal axisának irányában eltólhatóan, a másikkal pedig egy kereszt-, vagy gömbcsukló segélyével minden irányban mozgathatóan van összekötve. 3. Aa és 2. alatt igényelt csatlóskötés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csinszög egy csukló által, melynek forgási tengelye vízszintes és a kocsi hosszirányára merőleges, egy olyan közbenső résszel van összekötve, mely a hozzátartozó kocsialjjal a kocsi hosszirányában forgathatóan van összekötve. 4. Az 1—3. alatt igényelt csatlóskötés további kivitele, azáltal jellemezve, hogy a két kocsialj érintkező részeinek öszszeszorítására szolgáló rúgó a csinszögre hat. 5. Az 1—4. alatt igényelt csatlóskötés további foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyik kocsialjnak lemezére, vagy koszorútalpára támaszkodó másik kocsírész az érintkezési helyen iveit, vagy legömbölyített fölülettel van ellátva. 6. Az 1—5. alatt igényeit csatlóskötés további kivitele, azáltal jellemezve, hogy az egyik kocsialj a másikat két pontban érinti, melyek egyike a kocsi hosszirányában a csinszög előtt, másika meg a csinszög mögött fekszik. 7. A 6. alatt igényelt csatlóskötés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyik támasztópontnak távolsága a csinszögtől nagyobb, mint a másiké. 8. Az 1—7. alatt védett csatlóskötés to-