45902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukortartalmú szilárd kávékivonat előállítására
kávé előkészítése oly módon történik, hogy azt vízzel való forralás közben főzőkazánban extraháljuk, mialatt a fejlődő kellemetlen aromájú gőzöket folytonosan eltávolítjuk. ' A kazánnak ily módon dezodorált tartalmát ezután a levegővel való érintkezést gátló zárt vezetéken át zárt szűrősajtóba nyomjuk s a sajtó áthajtott folyadékot vákuumban . 25—50 B°-ra besűrítjük. A sűrű folyadékot j ezután zárt vezetékben ugyancsak a zárt j keverő tartányba szorítjuk s a kávékivonattal j bensőleg összekeverjük, miközben a 60—70 • C°-nyi hőfokot állandóan föntartjuk. j Ezután megfelelő mennyiségű őrölt porcukrot adagolunk a keverőtartányba s a keverést tovább folytatva egyöntetű, sűrű, fényesen fekete anyagot kapunk, mely hideg levegőn azonnal megkérgesedik. Ezen anyagot most már hideg sajtolás, vagy öntés és ezt követő gyors lehűtés útján tetszés szerinti darabokban formázhatjuk. Ha a lehűtést gyorsan végezzük, a formadarabok fölületén szilárd tömör kéreg keletkezik, mely a termék tartósságát is kedvezőleg befolyásolja. A leírt eljárás segélyével előállított termék teljesen megfelel azon követelményeknek amelyeket állandó használatra szánt, a leírás bevezető részében jellemzett kávékivonattal szemben támasztunk. Az eljárás leírásában többször hangoztatott 60—70 C° körüli hőmérséknek föntartása és a zárt "vezetékek és készülékek alkalmazása a termék minősége szempontjából nagy fontosságú. Az aróma lekötése céljából ugyanis a legkülönbözőbb eljárások ismeretesek, ezek azonban céljuknak tökéletlenül felelnek meg. Jelen eljárásnál az aróma lekötése lassanként, fokozatosan történik s csak a gyártás utolsó részletében ér véget. Ismeretes ugyanis az itt szóban forgó aromás anyagoknak azon tulajdonsága, hogy azok magasabb hőfok, vagy levegő behatása folytán könnyen bomlanak s lekötésük lassan megy végbe. A bomlás elkerülése. céljából 100°-nál magasabb hőmérséket egyáltalán nem s azt is csak rövid ideig alkalmazzuk. Az aromás anyagok lekötésére jelen eljárásban cukrot, Frank-kávé-kivonatot s a 60—70° körüli hőmérsék kedvező hatását használjuk ki. A cukornak aróma lekötő képessége eléggé ismeretes. A gyártás első fázisában, a főzőkazánban alkalmazott cukor csupán arra szolgál, hogy a forró kazánfölülettel való rövid érintkezés után, illetve ezen a bomlást elősegítő káros érintkezés meggátlása céljából lekösse már az aromás anyagok egy részét. A más eljárásoknál alkalmazott jelentékeny, körülbelül 20 C°-ra való lehűtés helyett épen a cukor alkalmazása folytán tehát a hőmérséknek 60—70 C°-ra való csökkentése is elegendő. Hogy a cukrot mint, némely régebbi eljárásnál szokásos, nem adagoljuk közvetlenül a kazánba, azaz nem végezzük az extrahálást cukoroldattal annak az az oka, hogy az extrahálást nem akarjuk lassítani, már pedig a cukoroldat extraháló képessége kisebb is, lasabban ható is, mint a tiszta vízé. A 60—70 O-nyi hőmérsékletnek a gyártás egész menetében való föntartása azt célozza, hogy azáltal csersavas, kávécsersavas továbbá fehérjetartalmú és máseféle anyagok oldatban maradhassanak és bőséges aróma fölvevő képességüket a gyártás folyamán a zárt vezetékekben és készülékekben érvényesíthessék. Más eljárásoknál a kondenzálódás elősegítése céljából használt erősebb lehűtés folytán ezen, az aróma fölvétele és a termék íze szempontjából is fontos anyagok csak részben maradnak oldatban. A dezodorált Frank-kávé-kivonat a termék minőségét javítja, alkalmazása a kávénak kellő színt ad, azonfölül még a cukornál is alkalmasabb aróma fölvevő anyag. Az eljárásban fontos továbbá azon körülmény is, hogy a lehető legtömörebb oldatokat állítjuk elő és aromás anyagok bomlását elősegítő hosszas extrahálást elkerülve gyorsan extrahálunk. Az extrahálást még oly módon is gyorsíthatjuk, hogy a főzőkazánba a kávéval egyidejűleg körülbelül a kávé súlyának 1%-át kitevő benzoesavas nátriumot adagólunk. Ezen minimális menynyiségű benzoesavasnátrium sokkal tökéletesebbé teszi és gyorsítja az extrahálást, amennyiben ezen vegyületnek egészen híg