45854. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék petróleumnak desztillálására és egy olajszerű testnek a petróleum polymerizálása folytán való előállítására

- 2 Az 1. ábra az összberendezésnek vázlatos | nézete, a 2. ábra a kemencének oldalnézete, a , 3. ábra a kemencének fölülnézete, ahol is a falazás el van véve. A frakciónálásra és sűrűsítésre szolgáló készülék egy (A) hűtődobból (1. ábra), továbbá egy (B, Bl, B2) kolonnekészülékből és egy (C) hűtőkészülékből áll, mely a teljes kondenzációra szolgál, ez utóbbi egy (D) elvezetőcsővel van ellátva, melyen át azon gázalakú termékek vezettetnek el, melyek szabálytalan hevítés esetén léphetnének föl. A hevítésre és elgázosításra szolgáló berendezés aránylag kicsiny és egy (E) kemencéből áll, melyben egyenes, vízszintébén egymás mellett elrendezett (F) vascsövek vannak (3. ábra), melyeknek egymástól való távolsága egyenlő a cső átmérőjével. A csővégek megfelelő kettős könyökük segélyével vannak egymással összekötve (2. ábra) akként, hogy folytonos vezetéket képeznek. Ezen kígyós csővezetékbe nagy nyomás alatt gőzsugarat vezetünk be, mely a kezelendő folyadéknak tovaragadására és fölmelegítésére szolgál. Ezen célból a csőrendszernek a beömlési helyen a (G) szívóinjektorral van fölszerelve (1. ábra), melyen a gőz átvonul és amellett a desztillált petroleumot magával viszi. Csapok és egy tűzszelep a gőz és a petróleum arányának tetszés szerint változtatását teszik lehetővé. A kemencéből kivezető cső végén egy (H) légkamra és egy önműködő (H) szabályozó van elrendezve, mely ezen a helyen a szükséges nyomást föntartja; az (I) manométer az uralkodó nyomás föltüntetésére szolgál. A túlhevítőcsövek végei lecsavarható zárórészekkel vannak ellátva, hogy a csöveket szükség esetén tisztíthassuk. A kemencében az (F) kígyócső alatt egy nagyobb átmérőjű vízszintes (I) öntöttvascső van elrendezve, mely a kemencének egyik bégétől a másikig, húzódik. Ezen cső egy átalakítható retortának szerepét játssza és egyik vége az (F) kígyócsővel közlekedik, míg a másik vége a kondenzáció-szerkezethez vezet. A kemence akként van berendezve, hogy az (I) retorta állandóan a vörös izzásig van hevítve, míg a fölötte fekvő (F) kígyócső csak egy kisméretű áttört boltozaton áthaladó láng hatásának van kitéve. A kígyócső ilyen módon sohasem hevíttetik magasabb hőfokra, mint 400—450° C.-ra. A (K) csöveknek és csapoknak rendszere lehetővé teszi, hogy a túlhevített gázok vagy közvetlenül frakciÓ3 készülékhez vezettessenek, vagy előbb a vörös izzásig hevített retortán vezettessenek át, mielőtt a kondenzátorokhoz vezető vezetékeket elérik. A retortának egy rövid darabja kisméretű, égetett likacsos agyagrészecskékkel van megtöltve, melyek diafragmát képeznek, melyen át a gázalakú szénhydrogének átvonulhatnak. A petróleumnak elosztása megszakítás nélkül történik, még pedig az (L) nyomó-és szívószivattyú segélyével, mely a folyadékot a zárt (M) tartályba hozza, mely az (N) manométerrel, (0) vízmutató üveggel, a (P) bevezető csappal és a (Q.) szabályozó és elvezető csappal van ellátva, azonkívül egy (R) visszacsapó szelep van elrendezve, melyen át 5 atm. nyomás alatt álló nyomólevegő áramlik be. A csappal ellátott kis átmérőjű (S) cső (3. ábra) vezeti a folyadékot az (F) kígyócsőnek injektorához. Ezen berendezés működésbe helyezésénél először is a kígyócső alatti kemencében gyújtunk be, mire egy generátorból 5 atm. nyomás alatt bevezetett gőzsugár csak a kígyócsövön át, tehát a retortának megkerülésével áramlik és innen közvetlenül a kondenzátorokhoz. Mihelyt a csővezeték és az egész berendezés elegendő magas hőfokot elért, a (C) hűtőben lévő kondensvíz már kezd kifolyni, kissé megnyitjuk a petróleumnak beáramló nyílását és akként szabályozzuk, hogy a kondenzált víznek és az átdesztillálandó petróleumnak köbtartalma egymással megegyezzék. Ha akként járunk el, akkor a petróleum