45854. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék petróleumnak desztillálására és egy olajszerű testnek a petróleum polymerizálása folytán való előállítására

.3 — tisztán és minden nehézség nélkül desztillálódik át, ahol is a nehéz és könnyű olajoknak frakcionálása azon arányban megy végbe, mely arányban azok a kezelt termékben előfordultak. Ezt követőleg a vízgőznek és a petróleumnak a vörös izzásra hevített retortához vezető beáramló nyílását nyitjuk meg, mire csakhamar ezen gőzöknek a kondenzáló készülékekhez közvetlenül vezető utakat elzárjuk. A retortán és a likacsos vörös izzásra hevített agyagrétegen való áthaladásánál a petróleum teljes változást szenved; nem kondenzálható gázalakú szénhydrogének képződnek és egyidejűleg a kondenzálható különböző sűrűségű szénhydrogéneknek egész sorozata, melyeknek sűrűsége 650° és a kezelt folyadék sűrűségi foka között változhatik. Eközben játszódnak le azon folyamatok, melyeknek hatása alatt a termék megváltozik; az átalakulás függ a nyomástól, a hőmérséklettől és a hevítésnek időtartamától. A vázolt körülmények és a megadott működési mód mellett a kontaktanyagok főhatást gyakorolnak: a petróleum több szénhydrogénnek keveréke, melyek bizonyos körülmények között kontakttesteknek szerepét játsszák ; ezen hatás annál inkább válik érezhetővé, mivel a retortában lévő likacsos vörös izzásig hevített válaszfal a folytonosan megújuló petroleumgőzöket mélyreható változásnak veti alá. A petróleumnak ezen desztillációjánál és egyidejű átalakulásánál az eredetileg jelenvoltaknál könnyebb szénhydrogének képződnek, melyeknek éterikus, átható jellegzetes szaguk van. Ezen tűzben végbemenő bomlási folyamatok szénuek, palának, kátránynak, gyantának, ásványi olajoknak, szénhydrogének, zsíroknak desztillációja és új testeknek synthesise stb. szempontjából már eddigelé is m egvizsgál tattak. A gyakorlat azt mutatta, hogy mindig magas hőfoknak előállítása volt a döntő körülmény, még pedig vagy a sötétvörös izzási hőfok nehéz f-olyadékoknak előállításánál vagy intenzív vörös izzás, könnyű vagy gáznemű nem kondenzálható termékek előállításánál. Szükséges, hogy egyenletes hőfokot tartsunk fönn, mely egyszer és mindenkorra megállapíttatik. Hasonlóképpen a gőznek keringését és a petróleumnak belövelését is pontosan kell szabályoznunk. Bizonyos adott hőfoknál a gáznak vagy a petróleumnak beáramló mennyiségét meg nem változtathatjuk, mert különben a beáramló tömegnek növekedése esetén az egész túlhevítő rendszer lehűlne, míg a bevezetett mennyiségnek csökkenésénél a hőfok tetemesen megnövekednék. Az első esetben csak kis mennyiségű, könnyű olajat kapnánk, vagy pedig könnyű olajakat egyáltalában nem, míg a második esetben túlságos' nagy gázfejlődés állna be, melynek természetszerű következménye nagy olajveszteség volna. Ha ezen elveket kellő módon alkalmazzuk, bizonyos körülmények között a hatást meg is fordíthatjuk, amennyiben a túlságos nagy fölhevítés pillanatában a beáramló anyag mennyiségét növeljük és ellenkező esetben csökkentjük. A túlhevítőben föntartandó nyomás szabályozása is szükséges. A nyomás elősegíti a hőhatást és arra szolgál, hogy a kívánt eredményt el lehessen érni, amellett, hogy a hőfok lehető legkisebb mértékben emeltetik, miközben mégis elegendő nagyságú molekuláris átalakulás megy végbe. Megjegyzendő, hogy a nyomás a szerkezetbe nem pontos és szabályos módon áll be, hanem egy állandóan ismétlődő ugrásszerű változásoknál pillanatnyi detonációk egy válfajának középértéke. A (H) légkamra, mely ezen nyomásszabályozó közelében van elrendezve, ezen lökéseknek tompítására szolgál. A készülék berendezése azon összes alkotórészeknek könnyű kezelését teszi lehetővé, melyek a működési föltételeknek szabályozására vagy változtatására szolgálnak. Mivel a túlhevítő berendezés igen korlátolt térfogatú és a petróleum csak vékony