45739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

Csővel és több (115) furattal van ellátva, | mely utóbbiaknak szabad nyílása a (116) gyűrű elforgatása révén szabályozható. Mikor a folyadékot bebocsátó (2) szelep záródik, a (115) nyílások pedig a (22) készlettartály és a (112) harang között a közlekedést szabaddá teszik, akkor a tartályban és a harangban levő folyadék fölszíne kiegyenlítődik. Az expanzió periódusának vége felé, amikor is a tartályból a (2) szelep útján friss folyadék áramolhatik a a nyomócsőbe, a folyadék sokkal nagyobb szívóhatásnak van alávetve, semhogy annak a folyadék, a tartályból a fúratok útján a harangba való gyors áramlással meg tudna felelni, minek folytán a harangban foglalt folyadék kiszívása után tisztító levegő szívatik a nyomócsőbe, mely levegő a folyadékoszlop visszaáramlásakor az égési kamrába szoríttatik. Ezen levegő az égési termékeknek legnagyobb részét kihajtja úgy, hogy a kipuffogási szelep záródása után az égési kamra fölső részében foglalt rugalmas párna nem csupán az égési termékekből, hanem legnagyobb részt, levegőből áll. Mikor a rugalmas párna kiterjedvén, szívást idéz elő, a beáramló friss égési keverék tisztább atmoszférába jut, mintha visszamaradt égési termékek volnának jelen, minek folytán a kamrába vezetett és visszaáramló folyadékoszlop segélyével komprimált keverék égési anyagban aránylag gazdagabb lesz. A harangnak fölső részét, esetleg a gázt, vagy más égési anyagot .bebocsátó (114) csővel köthetjük össze oly célból, hogy a két szelep útján friss égési keveréket, .vagy ennek egy részét bebocsátva, az a visszaáramló folyadékoszlop segélyével a kamrába , szoríttassák; ekkor a szivattyú ismért módon akként működik, hogy a folyadék kihajtásánák periódusa az égési keverék szívási, a párnakompresszió periódusa pedig annak kompresszióperiodusát szolgáltatja. A 12. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynek segélyével a folyadékot alacsonyabb fölszínről emelhetjük •meg. A (117) szelep akként van a (118) úszóval összekötve és elrendezve, hogy az expanzió periódusának vége felé, amikor is a folyadék a legalacsonyabb fölszínére jut az égési kamrában, a szelep elzáratván, az egész kamra és a nyomócső közötti közlekedést elzárja, Minthogy ekkor a nyomócsőbe szorított folyadékoszlop nagy sebességgel áramlik tova, a (119) szívósegédcső és a (120) szelep útján friss folyadék szívatik be, mely az áramló folyadékoszlop nyomában mozog el. Ugyanekkor, ha csak az égési kamrában eléggé alacsony nyomás létesíthető, a szívócsőből a (2} szelep útján friss folyadék áramlik be és emelkedik meg az égési kamrában, ellenkező esetben a (2) szelep elhagyható és a kamra a vonalkázottan föltüntetett, módon képezhető ki. A nyomócsőből első ízben visszaáramló folyadék kinyitván a (117) szelepet, a rugalmas párnát komprimálja, majd friss égési keverék szívatik be, amikor is azonban a szelep nem záródik abban az esetben melyben a folyadék nem sülyedt eléggé alacsony fölszínre. A másodízben bekövetkező visszaáramlás alkalmával a normális módon kompresszió, erre explózió és expanzió következik be. Abban az esetben melyben az égési kamrában uralkodó nyomás az expanzió alkalmával nem sülyed a légköri nyomás alá, célszerű az égési keveréket szívó és kipuffogtató szelepet, a folyadékot bebocsátó (120) szelep segélyével működtetni* A 13. ábrában föltüntetett foganatosítási < alaknál úszóval összekötött szelep helyett kettős és kétüléses szelep van elrendezve, mely az ismert ily szelepektől annyiban tér el, hogy négyütemű körfolyammal dolgozik. A kompresszió periódusa után expanzió következik be, amikor is a szelepek a föltüntetett állásban vannak, majd az expanzió vége felé a (121) szelep jobbirányban elmozogván az égési kamra és a nyomócső közötti közlekedést beszünteti, míg az égési kamra és a szívócső között a közlekedést szabaddá teszi. A friss folyadék már most egyrészt a (120) szívó segédszelep útján jutván be, követi a nyomócsőben tovaáramló folyadékot, másrészt a (2) szelepen át áramlik be és az égési kamrában bizonyos fölszínre emelkedik, még mielőtt a nyomó-