45739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

csőből a visszaáramlás első ízben bekövet- | keznék, amikor is a rugalmas párna kom- I primáltatik. A (121) szelep leggyakrabban és pedig a rugalmas párna kompressziója alatt, a friss égési keveréknek beszívásakor, a másodízben bekövetkező és a kompresszió periódusát szolgáltató visszaáramlás alkalmával, valamint az expanzió folyamán a föltüntetett és a (121a) rúgó segélyével rögzített állásban van. Ha azonban ily rugót nem rendezünk el és a (121) szelepnek elmozgatását egyrészt a beáramló friss folyadék akként végzi, hogy a szelepnek egyik oldalára hatván az égési kamra és a szívócső közötti közlekedés tétetik szabaddá, másrészt a nyomócsőből visszaáramló folyadék a szelepre a másik irányból hatván az égési kamra a nyomócsővel közlekedik, akkor a {2) szelep elhagyható. A részletezett elrendezés segélyével a folyadékot a (120) szívósegédszelep útján alacsonyabb fölszínről is megemelhetjük. Ha úgy a készlettartály, mint a segédtartál}7

a szivattyúnál alacsonyabb fölszínen vannak elrendezve, akkor célszerű az égési energiának egy részét minden körfolyam alkalmával arra fordítani, hogy a folyadékot a készlettartályból magasabb fölszínre, az égési kamrába emeljük. Ily foganatosítási alakot láttat a 14. ábra, ahol is a rugalmas párnát szolgáltató (122) légüst a (123) cső útján akként van összekötve a nyomócsővel, hogy a párnakompresszió vagy az expanzió vagy mindkét periódus folyamán nyomás alatt álló folyadék szoríttatván a légüstbe, abban energia halmoztatik föl. Ezen fölhalmozott energiát a (125) injectorcsőben elrendezett (124) fojtószelep segélyével azáltal tesszük szabaddá, hogy az utóbbit a (121) szelep a (126) emeltyűnek, {a játék céljából egyik végén hasítékkal biró) (127) rúdnak és a (128) karnak ségélyével kinyitja akkor, mikor ezen (121) szelep a szívócső és az égési kamra között a közlekedést szabaddá teszi; a fojtó szelepnek nyitását a kipuffogási szelep nyitása segélyével is eszközölhetjük. Az injektorcsőben nagy sebességgel tovaáramló folyadék hatása révén a (2) szelep útján friss folyadék szívatik be és emeltetik az égési kamrába. Egyebakben ezen foganatosítási alak az előbb részletezettel azonos módon működik. A 15. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a körfolyam periodicitásának megváltoztatása céljából a nyomócsőben ismert módon légüstöket rendezünk el, azzal a különbséggel, hogy itt minden körfolyam alkalmával két-két folyadékoszlop áramlik kifelé melyek mindegyike a légüstökben foglalt levegőnek komprimálását végzi és két-két folyadékoszlop áramlik befelé, melyek mindegyikének elmozgása alkalmával a levegő expandálódik, ahol is a légüstök hatása abban nyilvánul, hogy a nyomócsőnek hatásos hossza megrövidülvén a körfolyam periodicitása is csökken. A légüstök akként vannak elrendezve, hogy azoknak a nyomócsővel való közlekedését részben vagy egészen elzárván, a légüstöknek hatása fokozható vagy csökkenthető aszerint, amint a folyadéknak azokba való be- és azokból való kiáramlása mily mértékbeu tétetik lehetővé; de lehet az említett közlekedést egészen szabaddá is tenni. A légüstök kapacitásának megváltoztathatása céljából azokhoz kiegészítő légüstöket csatolunk, melyeket az előbbiekkel szelepek segélyével akként hozunk közlekedésbe, hogy az utóbbinak szabaddá tétele vagy elzárása révén a kapacitást növelhetjük vagy csökkenthetjük. A 16. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a nyomócső akként oszlik két csőágra, hogy a magasabb fölszínre, kifelé áramló folyadékoszlop az egyik, a befelé áramló folyadékoszlop pedig a másik csőágban mozog el, ahol is az egyes áramlások irányának föntartása céljából a csőágakban megfelelő szelepek vannak elrendezve. Ebben az esetben a csőágak hosszának, valamint az azokkal összekötött tartály vagy tartályok nyomásának vagy fölszínének alkalmas viszonylagos méreteket adva, ismert módon elérhetjük azt, hogy á kifelé áramló folyadékoszlopnak mozgási iránya változatlan maradjon. A folyadékemelésre szolgáló eljárások sorában oly eljárás vált ismeretessé, mellyel