45738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadék emelésére

— 15 — csátjuk be vagy a keveréknek mindkét alkatrésze számára külön-külön rendezünk el beboesátó szelepet. Mikor a keverék a (115) légüstbe már beszívatott, azt a (116) edényben komprimáljuk, minek megtörténtével az az égési kamrába bevezethető. A 22. ábrában föltüntetett és az előbbihez hasonló működésű foganatosítási alaknál több, a jelen esetben három (127, 128, 129) dugattyú van elrendezve, melyek a (130) rúd segélyével vannak egymással összekötve. Az egyik, a (128) dugattyú, mely akár az explodált gázok nj'omása alatt álló folyadéknak, akár közvetlenül az explodált gázoknak hatása alatt áll, az égési kamrából vagy a nyomó csőből ki ágazó (138) csőben -ár ide-oda. A föltüntetett esetben ezen dugattyút a nyomó csőben áramló folyadék működteti. A (127) dugattyú a (131) hengerben jár, mely utóbbinak fölső részében a keveréket beboesátó (141) szelep és a keveréket tovább vezető (143) szelep van elrendezve, mely utóbbi az égési kamrába torkoló (132) csőben való áramlást szabályozza. A (131) hengernek alsó részében foglalt elasztikus fluidum, melynek mennyiségét a (146) szelep szabályozza, az energia fölhalmozására szolgáló rugalmas párnát szolgáltatja. A fölhalmozott energiát addig kell fönntartani, míg az égési keverék bebocsátásának időpontja el nem érkezett, mely célból a (129) dugattyút a (135) lökhárító hengerben járatjuk, mely utóbbi a (136) mellékcsatornával, ez pedig a (137) kiegyenlítőszeleppel vagy hasonló elemmel van ellátva. A (139) csőág, melyben a (128) dugattyú jár, vagy nyitott véggel bír vagy akként van meghosszabbítva, fölfelé hajlítva és végén elzárva, hogy a (139) légüstöt képezi. Ebben az esetben a folyadék a (128) dugattyúnak mindkét oldalán működik, amikor is a (139) légüstöt a (131) henger alsó (133) részében foglalt rugalmas párnához hasonlóan az energia fölhalmozására szolgál. Mikor az (1) kamrában az égés bekövetkezik, a (128) dugattyú lefelé mozog, amikor is a dugattyú löketét a rugalmas párna nyomása korlátozza míg'adugattyút helyzetében a (135) fékező hengerben foglalt olaj vagy más fluidum rögzíti, mely utóbbi a dugattyúnak lefelé járása közben szabadon áramolhat a henger fenekéről a dugattyú felé, de visszafelé nem áramolhat. A dugattyúnak lefelé irányuló mozgása közben az égési keverék vagy annak egy része a rúgó hatása alatt záródó (141)szelepen át beszívatik. Mikor a (4a) állásába elfordult (4) szelep eredeti helyzetébe tér vissza úgy, hogy a szívó cső és az égési kamra közötti közlekedést elzárja, akkor ezen szelep a (142) kar, a (142x) rúd, a (144a) ütküző és a (144) emeltyű útján akként nyitja a mellékcsatornát szabályozó (137) szelepet, hogy az olaj a henger fölső részéből a fenék fölé áramolhat, minek folytán a (133) térben vagy a (139) légüstben vagy mindkettőben foglalt rugalmas párna expandálván, az energia szabaddá válik. Ennek megtörténtével az összekapcsolt dugattyúk megemelkednek, amikor is a (131) hengernek fölső 'észébe beszívott keverék vagy annak egy része a (143) és a (7) szelep útján az égési kamrába szoríttatik. Ezt megelőzőleg a már említett oscilláció révén esetleg levegőt is vagy az égési keveréknek más alkatrészét vezethetjük a kamrának fölső részébe, mely esetben még egy, az ábrán föl nem tüntetett szívó szelepet rendezünk el. Adott égési nyomás mellett a (131) hengerbe szívott keveréknek menynyisége, ha a (139) légüst hiányzik, a hengernek (133) részében foglalt rugalmas párna anyagának kezdeti térfogatától és nyomásától függ; a löketnek hosszát tehát akként szabályozzuk, hogy a rugalmas fluidumnak nyomását vagy hatásos térfogatát változtatjuk. Ezen célból a (145) kiegészítő légüstöt rendezzük el, mely a (131) hengernek alsó (133) részével közlekedik és a (134) csap révén szabályoztatik. Mikor ezen csap nyitva van, akkor az elasztikus közegnek egész hatásos mennyisége a (133} hengerrészben és a (145) légüstben foglalt anyag mennyiségéből adódik össze. A (134) csapnak különböző mérvű elforgatása révén a beszívott, majd az égési kamrába szorított keveréknek mennyiségét szabályozhat-