45601. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet változó sebességű és irányú erőnek átvitelére
— 5 Ha (d) a tömítési fölületnek külső, (e) pedig annak belső határvonalát jelenti akkor 2 [F—w (ca —ba )] = n (d2 —ea ) — w (ca —ba ) ebből: 2 P—7U (c2 —b2 ) = * (d2 —e2 ) minthogy pedig S = x(c2 —b2 ) következik, hogy 2 F—S = 7r(da —e2 ) Míg (F és 8) minden egyes esetben megadott értékek, addig (e és d) a mindenkori szomszédos hengernek nagyságától függő, változó értékek. Ha ez utóbbiak közül az egyiket szabadon választjuk, akkor a másik érték az imént levezetett egyenletből meghatározható. A 3. ábrán föltüntetett elrendezés helyett úgy a külső (d), mint a belső (e) határvonalat körvonal gyanánt képezhetjük ki, amikor is a kiegyenlítést a szemben lévő határvonalon kell eszközölni. A henger nyomásának és a középlemez és a hengertömb közé jutó olaj nyomásának kiegyenlítését más módon azáltal érhetjük el, hogy a középlemeznek és a hengertömböknek érintkezési fölületét szándékosan túlnaggyá méretezzük akként, hogy az olaj az érintkező részeket széttolni igyekszik. Ezen célból a középlemezben két (55 és 56) csatornát rendezünk el (5. ábra), melyek azonban nem közlekednek egymással. Ezen csatornák egy-egy (57) csatorna útján a toknak belsejével állnak összeköttetésben. Az (57) csatornának áramlási harántmetszetét az (58) tűs szelep segélyével szabályozhatjuk, miáltal az érintkező részek közé jutó olajat szabályozható menynyiségben vezethetjük kifelé és ekként az olajnak az érintkező részekre ható nyomását szabályozhatjuk. Minthogy üzemközben az előállítható (13) tárcsára (3. ábra) nagymértékű, változó nyomások vitetnek át, gondoskodnunk kell arról, hogy a (16) végtelen csavar szilárdan kapcsolódjék a (13) tárcsán elrendezett (15) szegmenssel. Ezen célból a végtelen csavart a csavarkerékhez képest akként tesszük elállíthatóvá. hogy az előbbi tengelyének egyik végét gömbcsuklóban ágyazzuk, másik végét pedig egy villával vesszük körül, mely akként van összekötve a (60) állítócsavarral, hogy ennek segélyével a végtelen csavart a (13) tárcsához közelíthetjük. Ha a szerkezet megállása alkalmával a hajtandó részben elrendezett (4) hengertömb (1. ábra) esetleg akként jön nyugalomba, hogy az egyik (39) csatorna (3. ábra) a (6) csatornák közé (2. ábra) éppen középre jut úgy, hogy a (39) csatorna elzáratik, akkor lehetetlen a (13) tárcsát (1. ábra) elállítani, mivel akkor az olaj az (5) hengerből ki nem jöhet. Ennek megakadályozása céljából a két (6) csatorna között a (39a) furatot rendezzük el (2. ábra) mely az (5) hengerből (1. ábra) a (3) középlemezen át a szabad (6a) térbe vezet. A furat nyílása akként van elrendezve, hogy a henger a szabad térrel csak akkor közlekedik, mikor a furat az egyik (6) csatornát már elhagyta, ;i másik (6) csatornával ellenben még nem közlekedik. A 7—14. ábrákban föltüntett foganatosítási alaknál a (4) tömbben (7. ábra) kiképezett (5) hengerekben ide-oda járó (7) dugatytyúknak (8) rúdjai az (1) tengellyel párhuzamosan vezettetnek. A dugattyúrudak a dugattyúkkal lazán kapcsolódnak és az (1) tengelyre ékelt (61) vezetőhüvelyben kiképzett furatokban elrendezett (62, 63) golyós csapágyakban nyernek vezetést, mely utóbbiak alternatív mozgást végezhetnek, amenynyiben a (63) golyók nemcsak a dugattyúrúdra, hanem a furatnak falára is fölfeküsznek. A dugattyúrudaknak végei a (64) jármokba vannak becsavarolva és ezekben a (65) peckek segélyével rögzíttetnek. A (64) jármok, melyekből minden (8) dugattyúrúd számára a tengelynek hosszirányban elmozgathatóan egy-egy van elrendezve, a dugattyúrúddal szemben lévő végükön, a (66) vezetőrúddal vannak összecsavarolva és a (67) állítócsavar segélyével rögzítve. A vezetőrudak a tengellyel hornyos ékkötés segélyével összekötött (69) vezetőtárcsának (68) furataiban járnak, mely utóbbiakban szintén elmozgatható (65) golyós csapágyak vannak
