45579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénhidrogénnek kénné való oxidálására
2 -különválasztjuk és a hozzátapadó olajok el. • távolítása végett alkalmas anyaggal, pl gőzzel mossuk. Tiszta oldószerek használata esetén a kénhydrogén és kénessav közötti reakció aránylag lassan megy végbe; lényegesen gyorsabban és aránylag kevés folyadék fölhasználásával folyik le a reakció, ha nyers kereskedelmi kátrányolajokat használunk. Behatóbb vizsgálatnál kitűnt, hogy a reakció gyorsítását az orgános nitrogénbázisoknak ezen nyers olajokban való jelenléte okozza. Ezek a bázisok kénessavval oly vegyületeket alkotnak, melyek az oldószer megmelegedésénél ismét bomlanak. Kitűnt, hogy a reakció ezen bázisok jelenlétében annál gyorsabban folyik le, minél inkább megközelíti a reakciófolyadék hőmérséklete a szulfitok bomlási hőmérsékletét, vagy ezt túl is haladja. Ezek a bázisok a kénessavra átvivők gyanánt hatnak. Ezen megfigyelés- I sel összhangban a kísérletek folyamán mind- j azok az orgános vagy anorgános anyagok j alkalmasnak bizonyultak a reakciósebesség fokozására, amelyek kénessavval illetve kénhydrogénnel oly vegyületeket alkotnak, melyek folyadékokkal melegítve ismét bomlanak. Ezek közé tartoznak többek között az aromás aminők, amidok, nitrilek, thiamidok és másefélék, valamint a zsírsorozat megfelelő vegyületei, tekintet nélkül arra. hogy bázisos vagy gyöngén savas jelleggel | bírnak-e, továbbá a föntjelzett sajátságokkal bíró egyéb orgános vegyületeknek egész sorozata. Ide tartoznak még anorgános ammoniumbázisok, bázisos és kénessavas aluminiumvegyületek és bizonyos elővigyázati rendszabályok betartása mellett bázisos magnézia és ammoniákvegyületek, valamint ezeknek szulfitjai. Ez utóbbiaknál ügyelnünk kell arra, hogy a reakciófolyadék savas maradjon, különben polythionsavak mellett thioszulfát képződik. Csekély kénessavfölösleg vagy olyan anyagok hozzáadása, melyek gyönge savas jelleggel bírnak, mint pl. fenolok és másefélék, elegendő arra, hogy a thiosavak képződését ebben az esetben is megakadályozza. A föntjelzett tulajdonságokkal bíró bázikus anyagoknak a reakeiófolyadékhoz való hozzáadása esetén gyakran hosszabb használata után a reakciófolyadék hatékonyságának csökkenése következik be. Kitűnt, hogy ezt a jelenséget a kén meg nem bontható oxygénsavjainak, mint pl. kénsavnak, párhuzamosan föllépő képződése idézi elő. A kénessav mindig csekély mennyiségű kéntrioxydot ós kénsavat tartalmaz. Ezek a reakció elősegítésére szolgáló bázisos vegyületekkel szulfátokat alkotnak. Ha pl. a reakciósebesség fokozására kátránybázisokat használunk, agy ezen bázisok szulfátja képződik. Mihelyt a bázisok szulfáttá alakultak át, a reakcióhatás elősegítése megszűnik. A bázisszulfátok megbontása útján a bázisok ismét hasznosíthatóvá válnak. Erre a célra a reakciófolyadékhoz olyan anyagokat adunk, melyek a reakciósebesség növelésére alkalmas anyagoknak reakcióképtelen szulfátjait ezen anyagok reakcióképes vegyületeivé alakítják át. Erre a célra alkalmasak az alkáliák, földalkáliák, az ammóniák, a magnézium és az alumínium oxydjai, hydrátjai, karbonátjai, szulfidjai és szulfitjai. Ebben az esetben a kátránybázisok hatékonysága nem csökken; a használt lekötőanyag képződött szulfátja a kristályos kénnel együtt kiválik. Ha az alkáliáknak, az ammóniáknak, a magnéziumnak, vagy az alumíniumnak vegyületeit használjuk a kénsav lekötésére, a megfelelő szulfát föloldódik, mihelyt a kristályos ként vízzel vagy gőzzel mossuk. Földalkáliák használata esetén oldhatatlan szulfátok képződnek. Ebben az esetben célszerűbb a reakció elősegítésére szolgáló szer regenerálását a kén eltávolítása után végezni. A ként kikristályosítjuk és a kéntől elválasztott oldószert, mely a kátránybázisok szulfátjait tartalmazza, pl. mésztejjel vagy kalciumszulfittal kezeljük. Az alábbiakban a munkafolyamat oly példa kapcsán van ismertetve, melynél reakciófolyadék gyanánt a kátránydesztillácló azon frakciója talál alkalmazást, amelyet nehéz olajnak szokás nevezni. Ez a nehéz olaj a kátrányban lévő nitrogénbázisok legnagyobb részét tartalmazza. A reakciósebesség nö-