45572. lajstromszámú szabadalom • Tömlőkapcsolás légabroncsok számára

(26) rudat a (27) spirálrugó veszi körül, mely egyrészt a (23) tömbhöz, másrészt a (4) nyag (6) csavarmenetére fölcsavart (28) födélhez támaszkodik. A (28) födél középső furatán a (30) csavar (29) csavarorsója megy keresztül, függélyes gyűrűalakú (31) gallérjára pedig a (32) csavaranya van fölerősítve, mely a (33) tömítést a csavarorsóhoz és a (31) gallérhoz szorítja A (7) kamra a (3) kúpos résznek közepe táján a (34) oldalnyílással bír, a kúpos (3) rész pedig ezen nyílással egymagasságban a (35) külső gyűrűs horonnyal van ellátva. Ezen hornyot a (36) gallér födi, melynek belső fúrata pontosan illik a (3) rész kúpos fölületéhez. A (36) gallér tömlő vagy hasonló fölerősítésére alkalmas, keresztülmenő (37) fúrattal ellátott oldalsó (38) csőtoldattal bír. A (36) gallért a (4) nyak (5) csavarmenetére csavart (39) csavaranya szorítja a kúpos (3) részre, s minthogy az egymáshoz szoruló fölületek pontosan össze vannak köszörülve, a gallér és a gallért hordó rész között légmentesen záró, s a (39) csavaranya segélyével utánállítható kapcsolás létesül. A (11) nyak a légabroncs cső toldatára, vagy tetszés szerinti más oly berendezés csőtoldatára, melybe levegő vezetendő, fölcsavartatik. Kapcsolórész gyanánt szükség esetén a 3. ábrában föltüntetett (40) kapcsoló használható, melynek (41) vége a (11) nyakba, kúpos (42) vége pedig, mely különböző toldatokba illik, a léggel töltendő szerkezethez erősíttetik. A kapcsoló szögletes (43) része a fölcsavarás megkönnyítésére szolgál. Ha a (38) csőtoldatra a komprimált levegőt vezető hajlékony cső végét föltoljuk, a légnyomás — a (27) rúgó által is támogatva— a (25) szelepet (8) ülőkéjére szorítja úgy, hogy a levegő a (38) csőtoldatból nem léphet a (11) nyakba. Ha már most azonban a (11) nyakat egy légabroncs csőtoldatára csavarjuk, akkor ez utóbbi a (22) tárcsával érintkezésbe jutva, a (18) henger közvetítésével a (25) szeleptestet a (27) rúgó hatásának ellenére mindaddig emeli, míg a (21) tárcsa az (1) tömb alsó (2) lapjához nem szorul. A levegő most a (34) nyíláson és a (25) szeleptest mellett a (9) kamrába, innen a (18) henger (19) nyílásain át a hengerbe s a (11) nyakon keresztül a légabroncsba áramolhat. A (38) csőtoldat a (36) gallérral együtt teljesen körülforoghat az (1) tömb csonkakúpos (3) része körül, mim ellett a (35) gyűrűs horony mindig fentartja ;iz összeköttetést a (34) nyílás és a (38) csőtoldat között, akár szemben van e két réfz, akár nem. Mint az eddigiekből kitűnik, a leírt berendezés a fölillesztéskor önműködően bocsátja a levegőt a légtömlőbe. Gyakran kívánatos azonban, hogy a szelep ne a tömlőkapcsoláskor nyíljék, hanem a kapcsolás létesítése után tetszés szerinti időpontban. E célra szolgál a (30) állítócsavar, mely a rajzon föltüntetett helyzetben a szelepnek a kapcsolás létesítésekor való nyílását, nem gátolja meg, ha ellenben a (30) csavart addig csavarjuk le míg végre a (26) rudat eléri, s ezáltal a szeleptestet ülőkéjére szorítja, akkor a tömlőkapcsoláskor a (18) henger a rögzített szeleptestet nem tudja megemelni, a komprimált levegő tehát egyelőre nem juthat a tömlőbe hanem csak akkor, ha a (30) csavart oldjuk s azután az abroncs csőtoldatát beljebb csavarjuk. Ha a (30) csavart teljesen elhagynók, a szelepkapcsolás tisztán önműködő lenne. Legcélszerűbb azonban az 1. ábrában föltüntetett elrendezés, mely tetszés szerint alkalmazható önműködő vagy kézzel működtetendő szelep gyanánt. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) tömb a nyomólevegőt vezető cső fölvételére szolgáló, (45) gyűrűs mélyedésekkel ellátott (44) csőtoldatba megy át, melynek fölső végével a (47) fúrattal ellátott (46) dugó van csavarva. A (46) dugóhoz támaszkodó, a (44) toldat belsejében elrendezett, (48) spirálrúgó másik vége a (49) szelepgolyót (8) ülőkéjére szorítja. Az 1. ábránál ismertetett (18) hengerrel azonos szerkezetű (18) üreges henger fölső domborulata a szeleptest alakjának megfelelő formával bír. Ezen berendezés tisztán ön-