45494. lajstromszámú szabadalom • Telefonhallgató
Megjelent 1909. évi juuius hó 21-én. MAGY. mis KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 45494. szám Vll/j. OSZTÁLY. Telefonhallgató. HELLMANN HENRIK VILMOS MÉRNÖK ÉS GYÁROS BERLINBEN. A bejelentés napja 1908 augusztus hó 26-ika Elsőbbsége 1907 julius hó 16-ika. Ismeretes telefonkészülékeknél a mikrofonnak magában zárt rész gyanánt való kiképezése, melyet a mikrofóntokba könnyen lehet behelyezni, illetve ebből kivenni, anélkül. hogy előbb csavarkötéseket kellene létesíteni vagy megoldani. Ha már a mikrofon kiválthatósága nagy előnyöket biztosít, ezek az előnyök fokozott mértékben lépnek föl a telefonhallgatónál, ha a föntebb jelzett elrendezést alkalmazzuk. A hallgató ugyanis jóval komplikáltabb, mint a mikrofon, a föllépő zavarokat a helyszinén nehezebben szüntethetjük meg, ezért az az előny, mely a találmány tárgyát képező telefonhallgatónál biztosítva van, hogy a hallgató szerkezetét könnyen kiválthatjuk, a telefoniában lényeges haladást jelent. A mikiofónszerkezet egyszerűsége nem okozott nehézséget, mikor azt kiválthatóan képezték ki, minthogy amit pl. a membrán távolságának a szemben fekvő szénrészecskéktől nem kell oly pontosan azonosnak lennie, mint a membrán és elektromágnes távolságának a telefonhallgatónál, hol már Ol mm. távolságkülönbség érezhetően befolyásolja a hanghatást. Ezért a telefonhallgató kiválthatósága egészen különleges rendszabályokat igényel, melyek főleg a mágnesváz szerelésében, a membrán kiképezésében és beállításában, továbbá a sarok-' csatlakozásokban nyilvánulnak. A találmány tárgyát képező kiváltható hallgatószerkezet mellett a találmány tárgyát oly segédeszközök is képezik, melyek segélyével egyszerű és gyors tömeges gyártás mellett a kiválthatóságot különösen alkalmas módon biztosítjuk. Ebből a célból az a membrán mint az a csatolt rajz 1. ábráján metszetben, 2. ábrájában nézetben látható, akként van alakítva, hogy ez egyúttal a (b) mágnesváz tartóját is alkossa, mely mágnesváz lágyvas vagy állandó mágnes vagy lamellás mag lehet. Az (a) membránrész és a (b) mágnesváz között a kapcsolatot forrasztással vagy más oly módon létesítjük, hogy a membrán és a mágnesváz között a távolság egyszer s mindenkorra meg legyen állapítva, tehát hogy az utánállítás — mi az ismert hallgatóknál majdnem mindig szükséges, — fölöslegessé váljék. Ezt a célt egyszerűen akként érjük el, hogy a membránrészbe a kivánt membrántávolságnak megfelelő vastagságú papir-