45384. lajstromszámú szabadalom • Járműfölfüggesztő szerkezet

- 3 — tikus vúgók egyike kiürül, illetőleg összelapul a (B) váztartók és a (C) tengely között rugalmas ütközők vannak elrendezve. Ezen ütközők mindegyike célszerűen két {F) hengerből áll, melyekben üreges (FI) dugattyúk és (F2) rúgók vannak elrendezve. A. föntleírt ütköző alatt a (C) tengelyen egy (F3) toldat van megerősítve, melynek (F4) nyúlványai az (FI) dugók számára a fönt jelzett esetben alátámasztást nyújtanak. Az (FI) dugattyúk alsó vége és az (F4) nyúlványok közti távolság célszerűen akkora, hogy a tengely és a váz közti maximális mozgást lehetővé teszi anélkül, hogy ezen pótalátámasztás működésbe jöjjön. A 3., 4. és 5. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál az (A) rúgó a (C) tengelyhez képest koncentrikusan van elrendezve és akként van alakítva, hogy belső kerülete és a tengely között egy (Al) gyűrűalakú tér maradt szabadon. A rúgó külső alsó kerületrészét a tengely egy (c) tartó segélyével hordja. A (c) tartó kissé befelé hajló (c3) karokkal bír, melyek az (A) rugót kétoldalt körülveszik és a tengellyel (c4) kengyelek és (c5) csapok útján vannak összekötve. A 4. ábrában a (c) tartó és a tengely közti kapcsolat kissé rugalmasan van kiképezve, még pedig (c6) gumitárcsák behelyezése által. A. fölső (b) támasztó talp a (b2) vezetékben csúszik, mely vezeték a (B) váztartóhoz van erősítve. A (b) támasztótalpat kellő helyzetében az (A) rúgó és (cl) rúd tartja. Ez utóbbi egyik végén a tengelyhez erősített (c7) kapocshoz, a másik végén pedig a fönt leírt módon egy (bl) nyúlványhoz csuklósan van erősítve. A (cl) rúd két részből áll, melyek beállítás céljából a jobb- és balmeneti csavarral bíró kapcsolótokkal vannak összekötve. A tengely és a váz közti oldalmozgások elkerülésére szolgáló (El) rudak egyik végükön a (b2) vezetékeken kiképezett (b3) toldatokkal, másik végükön pedig a fönt leírt módon a tengellyel vannak összekötve. A pótalátámasztó szerkezet a (c) tartó fölső (c4) kengyelén van kiképezve és (c9) hengerből áll, melyben (clO) üreges dugattyú és a (cll) rúgó van elrendezve. A (b2) vezetéken egy (b4) nyúlvány van kiképezve, mely a (clO) dugattyú fölé nyúlik és szükség esetén ezen dugattyúnak kellő alátámasztást nyújt. Hogy az (A) rúgónak a tengelyről való leszerelését megkönnyítsük, utóbbi mindkét végén lefelé nyúló (Cl) nyúlványokkal bír (7. és 8. ábra), melyek egy rövid vízszintes (C2) tengelyben végződnek. Ezen tengelyrészek külső vége a kerék ágyazócsapját képezi, a belső végét pedig az (A) rúgó veszi körül, mely kellő helyzetében a fölső (b) és alsó (c) hoi-dszerkezetek által van tartva. Az alsó (c) szerkezet a (C2) tengellyel ugyanúgy van összekötve, mint az föntebb a 3. és 5. ábrára való hivatkozással leíratott. A fölső (b) hordszerkezet kengyelalakban van kiképezve, melynek ágai között a (C) tengely vízszintes része áthalad és abban bizonyos határok között függélyes irányban mozoghat. Ezen szerkezet lehetővé teszi, "hogy az (A) rúgók a járókerekek leszerelése nélkül eltávolíthatók. A tengely mindegyik váztartóval beállíthatóan van összekötve és kellő helyzetében két (cl) csuklórúdpár által tartatik. A (cl) csuklórudak, melyek hossza (c8) kapcsolótokok segélyével beállítható egyik végükön a (C), illetve (C2) tengelyrészekkel, a másik végükön pedig a (B) váztartó (bl) nyúlványával csuklósan vannak összekötve. A tengely és a váz közti oldalmozgások (El) rudak által vannak meggátolva,' melyek kapcsolata megegyezik a fönt leírt szerkezetek (El) rúdjainak kapcsolatával. A pótalátámasztó szerkezet (c9) hengerei a (C) tengely két oldalán közvetlenül a (B) váztartók alatt vannak megerősítve és rugalmasan ágyazott (clO) dugattyúkat tartalmaznak. Szükség esetén a pneumatikus rúgók akként is rendezhetők el, hogy a kocsivázat három ponton támasztják alá, vagyis két rúgót a hátsó tengelyen és egyet a mellső tengelyen helyezünk el. Ezen esetben a mellső tengely rúgóját úgy rendezhetjük el, hogy síkja a tengellyel párhuzamos, míg a hátsó rúgók síkja a tengelyre