45174. lajstromszámú szabadalom • Kompound-rugó

jelen esetben a rúgó ellanálljóképességének nagyobbodása alatt. Ha az ismert szerkezetű rugók egy kezdeti terhelésnél egy mértékegységgel összienyomattak, akkor kétszer oly nagy terhelésre volt szükség, hogy a rugók a második mértékegységgel összenyomassanak és a harmadik, negyedik stb. mértékegységgel való összenyomáshoz háromszor, négyszer stb. oly nagy terhelés szükséges. Egy bizonyos határ elérése után pl. az eredeti terhelés hétszeres értékénél, a rugók ellenállóképessége oly módon csökkenhetett, hogy a tehernek ezien határon való átvitele a rugókat nagyobb mértékegységgel nyomhatja össze, mint amellyel a teher, nagyobbodásának kezdetén, a rugókat összenyomta. Az alábbi példa, mely a kompoundrúgó összenyomásít a közönséges rugók ös szenyomásával hasonlítja össze, annak megmagyarázására szolgál, hogy mi értendő a rugók ellenállóerejének mértani növekedése alatt. Ha pl. a kompoundrúgót kezdetben egy egységteherr el terheljük, akkor utóbbi a rúgót egy mértékegységgel összenyomja. Ha a kezdeti egységterhet megkétszerezzük, akkor a teher a kompoundrúgót egy második mértékegységgel tovább összenyomja. Azonban a kompoundrúgónak egy harmadik mértékegyséíggel való összenyomásához a kezdeti terhelés négyszerese szükséges, míg a rúgónak egy negyedik mértékegységgel való összenyomásához, a kezdeti terhelés nyolcszorosa alkalmazandó, továbbá a rúgónak egy ötödik mértékegységgel való összegnyomásához a kezdeti terhelés tizenhatszorosa szükséges és így tovább. Az előző terhelésnek egy szabályos mértani haladvány szerint való megkétszerezése által tehát a rúgó egy további mértékegységgel nyomatik össze. Azonban ezen szabály tetszés szerint módosítható, :ami mindenkor lehetséges, minthogy mindig módunkban áll, a rúgóelemek erejének megfelelőien, a rúgóelemek görbítését, igénybevételét és ellenállóképességét szabályozni. A mellékelt rajaokon a találmány értelmében készített kompoundrúgó tizenegy különböző kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra oly rúgóalakot mutat, melynek ellenállóereje mértani haladványban nagyobbodik. A 2. ábra oly példát tüntet föl, melynél az ellenállóképesség egy bizonyos határig mértani haladvány szerint nagyobbodik, míg ézen határon túl a nagyobbodás gyorsasága fokozatosan csökken. A 3. ábra oly kiviteli alakot ábrázol, melynél az ellenállóképesség egy bizonyos határig mértani haladvány szerint nagyobbodik, míg ezen határon túl az ellenállásnövekedés sokkal gyorsabban csökken, mint az előző példánál. A 4. ábra oly példát mutat, melynél az ellenállóképesség kezdetben lényegében egy számtani sor szerint nagyobbodik, míg egy bizonyos határ elérése után az ellenállóerő gyorsan és lányegében egy mértani sor szerint nagyobbodik. Az 5. ábra oly kiviteli alakot tüntet föl, melynél az elleinállóképesség egy bizonyos határig általában egy számtani sor szerint növekedik, míg ezután a nagyobbodás egy mértani sorhoz közeledik és később a rúgótagok viszonylagos erejéhez képest többé vagy kevésbbé csökken. A 6. ábra egy további kiviteli példát ábrázol, melynél az ellenáilásképesség kezdetben megközelítőleg egy mértani sor szerint nagyobbodik és azután egy számtani sor szerint egy előre meghatározandó határig növelhető. A 7. ábra oly rúgó-alakot mutat, melynél az ellenállóképesség egy előre meghatározandó határig egy számtani sor szerint nagyobbodik, erre ©gy előre meghatározandó határig általában egy mértani sor szerint és ezután ismét változik, míg általában ismét egy számtani sor szerint nagyobbodik. A 8. ábra oly példát tüntet föl, mely négy csuklóponttal bír. A 9. ábra a 7. ábrabeli rúgóalak egy módosítását ábrázolja. A 10. ábra oly rúgóalakot mutat, melynél a terhelést átvivő pont változtattatik és a 11. ábra oly rúgóalakot tüntet föl, mely a terhelés átvitelére még egy további ponttal bír. A 12. ábra az 1. ábrán föltüntetett rúgót mutatja, mimellett a rúgónak terhelés ese&