45122. lajstromszámú szabadalom • Golyós kulisza vagy egyenes vezetés ide-oda mozgatott szerkezetekhez
a golyók részben forgó görgőkkel vaunak helyettesítve. Az 1., 2., 3. és 4. ábrákban föltüntetett ajtóvezetésnél a fallal párhuzamosan haladó 1) sín vaa elrendezve, melynek fölső oldala szögalakú vagy más alkalmas keresztmetszettel bíró (2) hosszcsatornával van ellátva. Az (1) sínnel párhuzamosan haladó és lefelé nyitott (4) csatornákkal ellátott (3) sín az (5) ajtószányra van erősítve. A falra erősített (1) sín (2) csatornájában van elrendezve a két (6, 6) golyó, melyek egymástól szabad tér által vannak elválasztva és melyekre az (5) ajtószárnyra erősített (3) sín támaszkodik. Ezen elrendezésből egyszerű fölfüggesztési módot nyerünk tolóajtók számára, melyek a golyók által tökéletes vezetést nyernek, minthogy a csatornák irányára merőleges mozgás a 'sinek között lévő távolság növelése nélkül lehetetlen. Egy ily tolóajtó nyitása és zárása nagyon könnyen megy végbe, minthogy az (5) ajtószárny eltolása alkalmával csakis a (6, 6) golyóknak az (1) és (3) sinek között való gördülő súrlódása lép föl. Azon föltétel mellett, hogy a (6, 6) golyók érintkezési pontjai a golyók középpontjától egyenlő távolságban fekszenek, könnyen be lehet látni, hogy az (5) ajtószárny eltolódása egyenlő egy golyónak a két (1, 3) gördülő pályán való legördüléseinek összegével, minthogy minden golyó egyidejűleg a falon megerősített (1) sínen és az ajtószárnnyal összekötött (3) sínen mozog. Ebből következik, hogy a golyók mindegyik (1, 1) gördülő pályájának hossza az ajtószárny által befutandó út felével lehet egyenlő. Egy ily alapgondolat szerint szerkesztett tolóajtó rendes módon mozog, ha a golyók minden meghatározott helyzete a sinek meghatározott helyzetének felel meg, azaz, ha a golyók a síneken csúszómozgás nélkül tökéletesen legördülnek, amint ez pl. két fogazott rúd között forgó fogaskeréknél történik. Ezen cél elérésére a mozgatható (3) sín fölemelését lehetetlenné kell tenni. Ezen az (5) ajtószárnyon rögzített (3) sínnek egyenesben való vezetésére szolgáló berendezé- ! sek a kitűzött célhoz vezetnének, különösen, ha egy rúgó vagy más rugalmas alkatrész a vezető berendezést a mozgatható sínen rögzítené. A kitűzött célt azonban a következőkben leírt berendezéssel jobban lehet elérni. A mozgatható (3) sín fölső oldalán szögalakú vagy tetszőleges más alakú (7) csatornák mélyíttetnek, melyek a (2, 4) csatornákhoz hasonlók és fölül nyitottak. Ezen (7) csatornákba két további (8, 8) golyót helyezünk és pedig pontosan az (5) ajtószárnyat tartó (6, 6) golyók fölé. A (8, 8) golyók fölé a csatornával ellátott (9) vezető sínt helyezzük, mely (9") rúgók vagy más .alkalmas berendezések hatása által lefelé szoríttatik és a (8, 8) golyókra nyomást gyakorol. • Ezen nyomóhatás által a mozgatható (3) sín állandóan két golyópár között tartatik, melyek egymástól bizonyos távolságban vannak és egyidejűleg az ajtószárny számára tökéletes tartó- és vezetőberendezést képeznek. Az alsó (6) golyók az (5) ajtószárnyat tartják és vezetik, míg a fölső (8) golyók az ajtószárnyat csakis vezetik és a golyóknak a sínekkel való állandó érintkezését biztosítják. E mellett a csúszó súrlódás teljesen el van kerülve. A leírt körülmények között a golyók helyzete a sínekhez való tapadásuktól függ és a golyók eltolódása beállhat. Hogy az eltolódott golyót (vagy golyókat) az ajtószárny megfelelő állásának megfelelő helyzetbe visszahozhassuk, a mozgatható (3) gördülőpálya vagy sín (20) ütközőkkel van ellátva, míg a helytálló (1, 9) pályák vagy sinek (11) ütközőkkel birnak, mi mellett a két ütköző között lévő távolság az egy golyó által rendszerint befutott útnak felel meg. A golyók a (3) sínhez képest rendszerint balra mozognak; ha a golyók az (1) sínhez képest jobbra mozognak, a (10) és (11) ütközők között az (1) és (3) sinek végén lesznek, ha az ajtószárny az egyik vagy másik végső helyzetet foglalja el: Ugyanez áll a (8) golyókra, melyek ez esetben a (3) és (9) sinek ütközői között vannak. ! Ebből következik, hogy ezen pillanatban
