45122. lajstromszámú szabadalom • Golyós kulisza vagy egyenes vezetés ide-oda mozgatott szerkezetekhez

a golyók helyzete pontosan szabályozva van és hogy ezen helyzetek mindaddig megtartatnak, míg az ajtószárny végső hely­zetében megmarad. Ha az ajtószárny vala­mely közbenső helyzetében egy vagy több golyó eltolódnék, akkor azok csúszómozgás folytán rendes helyzetükbe visszahozatnának és pedig a (10, 11) ütközők által, melyek az ajtószárny végső helyzetei felé egymás­hoz mindinkább közelednek. Hasonló elrendezést használhatunk az ajtószárnynak oldalirányú vezetésére. Ezen célból az (5) ajtószárny két oldalán elren­dezett két (12) golyó (6. ábra) a fallal szi­lárdan összekötött két függélyes síkban gördül, mi mellett ezen gölyók az ajtó-, szárnnyal szilárdan összekötött (13) síkot: maguk közé szorítják. Egyik-másik esetben az ajtószárnyat csak a két végső helyzeté­ben kell ily módon vezetni. A (13) sík (14) ütközője a golyókat tokjuk leghátsó végébe szorítja úgy, hogy a visszafelé mozgásnál a (13) sikot képező rész gördülő súrlódás által fölszabadulhat és pedig mielőtt még a golyók tokjuk ellenkező végéhez értek. Az 1., 2., 3. és 4. ábrákon föltüntetett foganatosítási alaknál az (5) ajtószárny a {6, 8) golyók között vezetett (3) sínt tartja. Ezen elrendezés olykép módosítható, hogy az ajtószárny két egymás fölött elrendezett {H', 3") sínt (5. ábra) tart, melyek a (6) és (8) golyókat kívülről átfogják. Emellett a {6, 8) golyók a két mozgatható sínen, vala­mint a fallal szilárdan összekötött (2') sínen legördülnek. A (6, 8) golyókat nemcsak függélyes sík­ban, hanem vízszintes síkban is rendezhet­jük el (7. és 8. ábrák), mi mellett az (5) ajtószárny vagy egyetlen egy (3) sínt (7. ábra) vagy két (3', 3") sínt (8. ábra) tart és a golyók és sinek között való folytonos érintkezés az által biztosítható, hogy a si­nek egy része (a szilárd sín vagy sinek, illetve a mozgatható sín vagy sinek) (15) vagy (15') (7. ábra) és (16) (8. ábra) rúgók hatása alatt egymáshoz szorított két rész­ből áll. Ugyanezen elrendezés kettős ajtón is könnyen alkalmazható. Ez esetben mind­egyik (5, 5') ajtószárny egy (3), illetve (3') sint tart, mi mellett a két sín vagy egymás fölött (9. ábra) vagy egymással szemben (10. ábra) van elrendezve. A (3, 3)) sinek egy-egy (16) fogasrúddal vannak ellátva, mely a falban helytállóan elrendezett ten­gelyen forgatható (17) fogaskerékkel áll kapcsolatban, ami által a két ajtószárny egymással összekapcsoltatik és ellentétes értelemben mozgattatik. Amint a 11. ábrából látni lehet, a talál­mányt kihúzható asztalokon is lehet alkal­mazni, mi mellett a (6, 8, 6', 8') golyók a (10, 11) és (10', 11') ütközők között le­gördülnek. A találmánynak tolóablakoknál való al­kalmazása esetén (12. ábra) a golyók egye­nes pályákon gördülnek, mi mellett azok egyike, pl. az (1) sín a (16) rúgó hatása alatt áll, hogy a golyóknak gördülő pályáik­hoz való tapadását biztosítsuk és az ablak ingadozását megakadálozzuk. A 12a. ábrán látható vasúti kocsiablak­nál a (6, 6) golyók a mozgatható (5) kere­retek és a szilárd (1) keretek között ren­deztetnek el; ezen golyók csúszása azáltal j kerülhető el, hogy a szilárd keret oldal­részeinek egyik rúgóhatás alatt áll. Valamely bútor tolófiókjánál is lehet a találmányt alkalmazni, amennyiben pl. az (5) tolófiókot (13. ábra) oldalirányú (3) sínek­kel látjuk el, melyek a (6, 8) golyópárok között tartatnak és vezettetnek. Minden további nélkül érthető, hogy az elrendezés a fölső (8) golyók és (9) sinek nélkül is működhet és hogy (6, 8) golyó­párok egyike a hozzávaló sínekkel együtt valamely más alkalmas vezető berende­zéssel pótolható. így pl. a (3) sín vezetése forgatható (18) koronggal (14. ábra) vagy más alkalmas eszközzel biztosítható. Az összes (6, 8) golyókat korongokkal, fogaskerekekkel, recézett kerekekkel vagy más gördülő testekkel helyettesíthetjük, melyek alkalmas pályákon legördülnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kulissza vagy egyenesvezetés ide-oda mozgatható berendezésekhez, azáltal jellemezve, hogy a mozgatható rész egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom