44939. lajstromszámú szabadalom • Kotró gyanánt és használható hydraulikus mótor

- 6 — folyóban használjuk, melynek mélysége a | berendezés magasságánál nagyobb (16. ábra) a kotró arra törekszik, hogy a fene- í ket vízszintesre kotorja. Ha a berendezés a vízbe teljesen bemerül, előnyös azt (p) úszókkal összekötni (15. ábra), hogy a kot- j rás egyenletesen menjen végbe. Ezeken az úszókon kötélkorongok vannak szerelve, me- j lyekre a lehorgonyozó kötelek tekercse- j lödnek föl. Ha a kötélkorongokról egyenlő j hosszúságú köteleket tekercselünk le, a be- ! rendezés vízszintesen törekszik beállani és i a medret szabályosan kotorja ki. A 17. ábra azt tünteti föl, hogy az egész i berendezés hajlékonysága következtében mi- I ként lehet oly módon elrendezni, hogy a { kotró a kotrott anyagot hátra felé, vagy ; az egyik part felé rakja le. Ha a csavart kotró gyanánt alkalmaz- i zuk, annak élét előnyösen erősítjük, hogy ; a fenéken lévő akadályok hatása alatt meg : ne sérüljön. A 18. ábrán lát,ható, miként erősíthet- ; jük a csavar szélét egy fémből készült (1) I karmantyúval, melynek ugyancsak fémből készült (11) karjai és (12) lapátjai vannak. Ezekre vannak a lapátokat körülvevő (a2) fémszalagok fölerősítve. A csavar szárnyain (m) hosszanti rudak mennek át, (19. ábra), melyek ezeket a szárnyakat egymással összekötik. Eme ru- l dak ezenkívül megemelik a homok, horda- | lék és víz keverékét és lehetővé teszik, j hogy az áramlás ezeket az anyagokat ma- > gával vigye, eltörik a mederben lévő fadarabokat és gyökereket, megemelik a mederfenéken lévő köveket és más nagyobb tárgyakat, ily módon a feneket föllazítják. Meggátolják egyben, hogy növények vagy kötelek a tengelyre tekerődzenek. Végül meggátolják, hogy a csavar menetei egymáshoz közlekedjenek, mi akkor, mikor a csavarmenetek nagyobb mértékben igénybe vannak véve, könnyen megtörténhetik. Az, (m) rudakat a csavar kerületén vagy ettől kisebb-nagyobb távolságban is lehet elhelyezni és a szárnyak karjaival lemezeivel vagy (a2) abroncsaival lehet azokat összekötni. Lehet a leírt rudak helyett a csavar kerületén hosszanti ;

(n) rudakat is alkalmazni. Mint az sematikusan a 20. ábrán látható, ezek a rudak előnyösen laposvasak és kiugró (nl) szélekkel vannak ellátva. Ezek a szélek fölemelik a kotrandó anyagot és vízzel keverik azt. A 21. ábrán ugyanez, az elrendezés metszetben látható, és egyúttal a működési mód megmagyarázására szolgál. A 22. ábra azt tünteti föl, hogy a szárnyukat körülvevő (a2) abroncs kiugró széle mennyire megkönnyíti az anyag fölemelését és a víz által történő elragadását Ez,t a szalagot a tengely körül hengervagy kúpfölületen tekercseljük föl. A 29., 30. és 31. ábra nagyobb léptékben emez (a2) abroncs keresztmetszetét Bünteti föl. A 30. ábrán látható elrendezésnél a nyíl irányában áramló vizet a csavar fölülete jobban fogja föl, mert az (a3) karima meggátolja, hogy a vízsugarak a csavarfölületről lecsússzanak, mi megtörténhetnék, ha a karima alkalmazva nem volna. Másrészt az (a4) karima a csavar alsó oldalán a kotrást megkönnyítő élt alkot. A 32. és 33. ábra más foganatosítási alakot tüntet föl, melynél az (a5) abroncs kopására való tekintettel könnyen kiváltható (a5) védő lemezekkel van födve, melyek mindegyike egy menet hosszával, vagy ennek egy részével egyenlő hosszúságú. A 23. ábra a csavar szerkezetének egy .foganatosítási alakját tünteti föl, melynél a csavarszárny oly célból, hogy hajlékonyabb legyen, az (s) acéldrótra vagy kötélre fölhúzott (r) lemezekből van alkotva. Ezeket a lemezeket az (a2) abroncs veszi körül. A 24. ábra egy foganatosítási alakot ábrázol, melynél mindegyik lemez a kövek eltávolítását megkönnyítő kis (t) sarokvassal van ellátva. A csavar szerkezetéből következik, hogy a csavar a tengellyel mereven van ugyan kapcsolva, de a gyakorlatban az energia átvitele nem íigy, mint a közönséges csavaroknál, a tengely segélyével, hanem legnagyobb részben a csavar által történik.