44935. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szerkezet sineken futó kocsik számára

— 2 — geres nyitott csapágyat, vagyis hengeres biztosító keretet alkotnak. Mindegyik (11) görgő a belső oldalon egy-egy (13) karimával (2. ábra), kívül pedig egy-egy levehető és a (15) csapszög segélyével biztosított (14) karimával van ellátva. Az említett szerkezeti elemek összeszerelése alkalmával ia görgőt a nyitott hengeres csapágyba illesztjük, még mielőtt a (8) biztosító keretet a csapággyal, a kengyellel és az egy ensúlyozó gerendával összekötnők; majd a (15) csapszöget a görgő végén lévő furatba illesztjük. Mikor a görgő munkaállásában van, akkor az kb. 7 cm.-nyire áll a sín fölső éle fölött, minthogy pedig a (12) toldatok alkotta nyitott henger nagyobb átmérőjű, mint a görgő, az utóbbi a sínnel való esetleges érintkezéskor kb. 1 cm.^nyi relatív emelkedést végezhet. A (2) kocsitengelyen a (3) kerekek között a kétrészű (18) hüvely van elrendezve. A hüvelynek mindkét fele a kifúrt (19) szemölcsökkel (3. ábra), a kifelé kúposán vékonyodó (20) ágyazatokkal és a (21) ütközőkkel van ellátva. A (20) ágyazatokra a (22) biztosító kerekek (2. ábra) vannak rátolva, melyek kettős (23, 24) nyomkarimával bírnak. Ezen kerekek akár két, egymással összeköthető részből, akár egy darabban lehetnek készítve. A (23) karimák az alább megadandó célból rézsútosabb oldalfelülettel bírnak, mint a (24) karimák. A kifúrt (19) szemölcsök a hüvely két részének összekötésére és azoknak a tengelyen összefüggő egésszé való egyesítésére szolgálnak. Mindegyik (18) hüvelyen a biztosító gerendák számára két (25) tartó vagy függő csapágy (4. ábra) van elrendezve, melyek a hüvelyeket körülfogó (26) bilincsekkel a (28) karimákon átillesztett (27) orsók segélyével vannak összekötve. Az ekként szerkesztett csapágyak a hüvelyeket lazán fogják körül. A (25) gerendatartóknak mellső fölső vége az alváz mellső (29) harántgerendájával (6. ábra), azoknak hátsó fölső vége pedig a (31) biztosító pánt segélyével a kö| zépső (30) kerettel van összekötve, mely pánt a főkeret tartóit körülvevő (32) szekrényt és a hozzátartozó elemeket fogja körül. A (4) csapágy (2. ábra) és a (3) kerék között a (35) ütköző rúd nyul lefelé, mely a megfelelő (36) vezetékekben van megtámasztva. Ezen rúd fölső végén a (37) dugattyú (5. ábra) van kiképezve, mely a (38) tokban elrendezett (37') szelepet működteti. A (38) tok a (39) csőnek végét képezi, mely a fékeket működtető és a vonat hosszában végigvonuló (40) légvezetékekkel (7. ábra) van összekötve. Ezen légvezeték a (41) szelepemeltyűkkel van ellátva, melyek a (42) vonó rudak útján a (43) emeltyűkkel vannak összekötve, i mely utóbbiak (44)r

nél a kocsi alvázában elforgathatóan vannak ágyazva és | a (22) kerekek pályájába esnek. A (43) ! biztosító és jelző rudakhoz továbbá a (45) vonó rudak vannak kapcsolva, melyek a (47) jelző sípnak (46) emeltyűivel állnak összeköttetésben, míg a (47) síptól a (48) ! csővezeték ismert módon a vonatvezető fülkéjébe van vezetve. Az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (7) hevederek (2. ábra) helyett, í melyek a hengeres biztosító keretnek a | csapágyon való megerősítésére szolgálnak, i a keret a csapággyal egy darabban van ' öntve. A biztosító keretben elrendezett I (50) alsó csapágy, mely baleset alkalmával | működik, az (51) csapágyszekrénnyel egy j darabban van öntve. ! Mindkét foganatosítási alaknál (2. és 5. j ábra) a (35) rúdnak alsó vége a megfelelő alakkal biró (49) sarúval van ellátva, mellyel a (11) görgőnek (13) karimája jöhet ütközésbe. A szerkezet működése már most a következő: Ha a kocsi kisiklásánál az egyik (3) kerék (2. ábra) karimája az (1) sínen ehhez harántirányban átemelkedik, akkor a (11) biztosító görgő és a (22) biztosító kerék természetesen szintén megemelkednek. A kocsialváz egyik pldalán a görgő, másik oldalán pedig az egyik biztosító kerék a