44883. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolóállomás biztosítóberendezések vágányúti blokkjaihoz

- 2 -úti blokkészülék nyugalmi helyzetében meg­marad, míg akkor, amikor a két tekercs­rész egyike vagy másika van bekapcsolva, a blokkészülék működtethető. A mellékelt rajzon (I) az állomás, (II) a váltóőr készüléke. (E) a hívóbillentyű, (TI és T2) a vágányúti blokkok csévéi. (NI, N2) a vágányútí blokkok nyomórúdjai. (C) a váltóőr hívására szolgáló csengőké­szülék. (Al, A2) a vágányútjelző készü­lékek, melyeknek csévéi (al, a2). (K2) a vágányúti kallantyú. (J1 és J2) az induk­torok, melyekről egyenáram vagy váltóáram szedhető le. (KI) az iránykallantyú, mely­hez a (B) vonalválasztó berendezés csatla­kozik. (V) a visszavezető vezeték, (vl, v2, v3 és v4) a vonalvezetékek, míg a folyó számokkal a különböző kontaktusok vannak jelölve. A berendezés működési módja az 1. ábra szerinti kapcsolás esetében a következő: Az (I) állomáson a kezelő a (KI) kal­lantyú segélyével bekapcsolja a (B) vonal­választó készüléket, amelynek révén az állomási készüléket a hívandó váltóőr ké­szülékéhez tartozó vezetékkel összeköti. A kezelő ezután lenyomja az (E) hívó bil­lentyűt és a (Jl) induktort forgatja. A (Jl) iuduktorról az (1) kefe segélyével le­szedett egyenáram ekkor a következő áram­körön halad végig: A (Jl) induktor (1) keféjén át a (2) kon­taktushoz, ettől a leszorított (E) billentyűn át a (3) forgásponthoz, innen pedig a vá­gányúti blokk (4) kontaktusemeltyűjén át az (5) kontaktushoz, ahonnan az áram a (KI) kallantyún, (B) vonalválasztó berende­zésen, a bekapcsolt, pl. (vl) vezetéken át az (Al) vágányútjelző (6) kontaktus emel­tyűjéhez, innen a (7) kontaktuson át az (al) csévébe érkezik, amelyből a (C) csen­gőbe és a (v) visszvezetéken át a (Jl) in­duktorba jut vjgsza. Ezen áram működteti « (vl) vezetékhez tartozó (Al) vágányút­jelző készüléket, vagyis a megfelelő vá­gányát (menetirány) táblája leesik, ezen­kívül megszólal a (C) csengő is, mely az őrt a vágányútjelző készülékek működésére figyelmezteti. A váltóőr már most a működött (Al) vágányútjelző által jelzett vágányutat (vál­tókat)- beállítja. Beállítás után a (K2) vá­gányúti kallantyút jobbra forgatja, miáltal a jelzett és beállított vágányutat elzárja. Megjegyzendő, hogy a (K2) kallantyú csakis a helyes vágányút beállítása után fordít­ható át, amit ismeretes berendezések se­gítségével érünk el, melyek a találmány keretébe nem tartoznak és így ismertetésük fölösleges. A (K2) vágányúti kallantyú átfordítása útján a következő áramkör létesül: (Jl) induktor, (1) kefe, (2) kontaktus, le­szorított (E) billentyű, (3) forgáspont, (4) kontaktusemeltyű, (5) kontaktus, (KI) kal­lantyú, (Bj vonalválasztó készülék, (vl) ve­zeték, (6) kontaktusemeltyű, (8) kontaktus [mert (K2) jobbra van forgatva], (9) kon­taktusemeltyű, (10) kontaktus, (C) csengő­készülék, (v) visszvezeték, (Jl) induktor. Mint látható, a működtetett vágányútjelző készülék áramköre a jelzőtábla leesése, illetve a (K2) kallantyú átfordítása után megszakad, vagyis ezen vágány útjelző készülék csévéjét a hívóáramkörből kikap­csoltuk, mint azt már ismertettük. Az átfektetett (K2) vágányúti kallantyút ezután átfektetett helyzetében blokkozni kell. Ezen célból a váltóőr vágányúti blokk­jának (N2) nyomórúdját lenyomja és a (J2) induktort forgatja. Ekkor a következő áramkör létesül. A (J2) indukíortól a (11) kefén át le­szedett váltakozóáram a (12) kontaktushoz jut. Minthogy pedig az (N2) rudat az őr nyomja, az áram a (9) kontaktusemeltyűn át (8) kontaktushoz, innen (6) kontaktus­emeltyűn, (vl) vezetéken, (B) vonalválaaztó­berendezéshez áramlik, ahonnan (KI) emel­tyűn és az ehhez csatlakozó vezetéken át (5) kontaktushoz, ettől a (4) kontaktus­emeltyűn át (3) forgásponthoz és a nyu­galmi helyzetbe visszatért (E) billentyűn át a (13) kontaktushoz jut, amelytől a (TI) cséve külső tekercséhez érkezik és ezen áthaladva végül a (v) visszvezetéken át a (J2) induktorhoz jut vissza. Minthogy a (TI) cséve belső tekercsének áramköre

Next

/
Oldalképek
Tartalom