44861. lajstromszámú szabadalom • Hajtüberendezés járművek számára

— 2 — be van mutatva a gépek kapcsolási módja egy hajó hajtásánál. A (t) explóziósmótor­ral vitt üzemnél az 1. ábrában a (gl és g2) gépek egymásután vannak kapcsolva és közös tengelyük a (t) motorral egy (k) tengelykötés útján vannak összekapcsolva. A (b) battéria adja a két dinamó gerjesztő­áramát. Míg a (gl) gép állandó gerjesztésű, addig a (g2) dinamó gerjesztőáramkörében egy (n) átkapcsoló és egy (r) szabályozó ellenállás van. miáltal az (m) mótor kapocs­feszültsége zérusról a két dinamó összege­zett feszültségéig szabályozható. Az (m) elektromotor reverzálására egy (d) átkap­csoló van áramkörébe iktatva. A battéria töltésére a 2. ábra szerint a dinamók szintén egymásután vannak kap­csolva. A 3. és 4. ábrák a (t) explóziós mótor nélküli üzemnél alkalmazott kapcsolásokat mutatják be. (gl) gép a battéria kapcsaira van kötve és állandó feszültséggel motor­ként jár. A 3. ábra szerinti kapcsolásnál részleges, a 4. ábra szerintinél teljes áram­átalakítás áll be. Az első esetben a mótor •kapocsfeszültsége zérusról a két gép össze­gezett feszültségéig változtatható, a második esetben zérusról csak a (g2) generátor leg­nagyobb feszültségéig. Ezen elrendezés helyett, melynél csak a j(g2) generátor feszültsége szabályozható .zérusról egy maximálisig pozitív vagy nega­tív értelemben, míg a (gl) állandó gerjesz­tésű, ellátható mindakettő szabályozható mezőkkel, Az elektromotor ugyanilyen előnyös haj­tása érhető el az 5. ábra szerint akkor is, ha két (tl és t2) explóziós mótor egy-egy (gl és g2) generátorral van alkalmazásban. Ha az explóziós motorokat, a (kl és k2) tengelyköt,ések megoldása útján lekapcsoljuk, akkor a két generátor a fönt ismertetett módon a battériával egy indító-átalakító csoportot képez, mely egy vagy több elektro­motort hajthat. Egy (k3) tengelykötés alkal­mazásával a két gépcsoport elkülöníthető egymástól és mindegyik külön áramkörre dolgozhatik. Különösen a tenger alatt járó naszádoknál előnyös, ezen berendezés, mert lehetővé teszi, hogy a naszád a víz alatt kizárólag elektromosan hajtassék, még pedig az elektromos rész leggazdaságosabb kihasz­nálása mellett. Ezzel több tekintetben ki­elégíti azon különleges igényeket, melyeket ily járműveknél támasztani kell. Az ilyen hajtás azonban nem célszerű, ha a naszád­nak a vizén normális sebességgel kell járnia. Minthogy ugyanis a hajtómotor mechanikai erélye elektromossá és ez ismét az elektro­motorral hajtott hajócsavaron mechanikaivá alakítandó át, ezért sok erély vész el. Hog^ a víz alatt járó naszádok a vízszi­nén is lehetőleg gazdaságosan legyenek hajthatók, a találmány szerint azon ismere­tes elrendezést alkalmazzuk, hogy a hajó­csavar és 'az elektromotor közös tengelyét a diDámóval kapcsolt hajtómotorral egy old­ható teugeiykötés útján kötjük össze. A hajócsavar tehát tisztán elektromosan vagy közvetlenül az explóziós motorral is hajtható. Ezen ismeretes elrendezés szerinti hajtás a tengeralattjáró naszádoknál így nem hasz­nálható, mert a hajtómotornak a víz alatt is járnia kellene, ami nem engedhető meg. Egy battériának hozzáadása sem teszi még használhatóvá ezen berendezést a tenger­alattjáró naszádoknál, mivel az indításhoz .és a szabályozáshoz szükséges erősáramú szabályozók működése nem gazdaságos a nagy erélyveszteségek miatt. Ettől elte­kintve, a nagyáramú szabályozás nehéz és terjedelmes szerkezetek használását teszi szükségessé, melyek gyors elhasználódásuk miatt gondos karbantartást igényelnek : és és gyakori üzemzavarra adnak alkalmat. Mindezen hátrányokat a tengeralattjáró naszádoknál azonban ki kell l$szöbö]nj. Különösen a levegő hőmérsékletét nem gza­bad az ellenállásokban fejlődő meleggel túl­ságosan fokozpi. Mivel az ily naszádokban a helyet a legtökéletesebben ki kell hasz­nálni, azért a nagyméretű főáramkörű sza­bályozók itt nem alkalmazhatók, annáj is inkább, mert ezen készülékeknek lehetőleg könnyűeknek és egyszerűeknek kell lenniök és tartós szakszerű fölügyeletet nem szabad igényelniük. A találmány szerint az 1—5-ig tériedé

Next

/
Oldalképek
Tartalom